300 új munkahely jött létre 2 év alatt a Mátrai Erőmű ipari parkjában

Ipari park

A Mátrai Erőmű Ipari Park 2007. novemberében kapta meg a jogot az ipari park cím használatára.
Az ipari park első évét (2008.) a nagyobb betelepült vállalkozások üzemeinek beindulása valamint a szolgáltatások és a kapcsolattartás gyakorlatának szervezése jellemezte. Ezen üzemek 2009. I. negyedévéig már többnyire szerződésekben lekötött kapacitással üzemeltek, a vásárolt energia mennyisége növekedést mutat.
A 2008. évi működésről jelentést tettünk a Gazdasági Minisztériumnak, akivel az ipari park cím használatára jogosító szerződést kötöttük. A jelentést a minisztérium elfogadta. Az ipari park fejlődését az alábbiakban mutatjuk be: 

 

  2007. IV. negyedév 2009. I. negyedév
Betelepült vállalkozások száma (db)              13             24
Foglalkoztatott létszám (fő)            1 574           1 871
A vállalkozások beruházásainak értéke (mFt)             520          13 491
Vállalkozások árbevétele (mFt)           13 167          37 726
Vállalkozások export bevétele (mFt)            1 361           4 108
Vállalkozások termelésének exportaránya (%)             10%             11%
Betelepített terület aránya (%)             84%             94%

 

 A Mátra elsőként épített be kénleválasztót Közép-európában a füstgázok megtisztítására  

 - A kénleválasztó berendezést a 200 MW-os blokkok retrofitjával egy időben mintegy 20  Mrd forintos beruházás eredményeként épült és 2000. október 1-én kezdte meg a kereskedelmi üzemét. -   A füstgázmosó berendezés Európában egyedül álló műszaki megoldás eredményeként a Heller-Forgó féle száraz hűtőtornyokban került elhelyezésre. -   A nedves mészkő-szuszpenziós technológián alapuló eljárás a füstgáz kéndioxid tartalmának   98 %-át, portartalmának 90 %-át választja le -   A kénleválasztás vízigénye 2,9 millió m3,mészkőigénye 350 ezer tonna éves szinten -   A technológia eredményeként mintegy 600 ezer tonna gipsz keletkezik, melyet a Mátra az építőipar számára értékesít, többek között az Ipari Parkba települt Rigips és Baumit cégek részére -   A berendezés és a hozzá kapcsolódó nagy teljesítményű szívóventillátorok mintegy 25 %-al növelték meg az erőművi önfogyasztást



 
  A kéntelenítés során keletkező gipsz egy részét a Baumit Kft. használja fel alfa-félhidrát gyártásra     

 

Kép2 

 

 

 

 -  Az alfa-félhidrát gyártó üzem létesítése 2007. III. negyedévében kezdődött meg a Mátrai Erőmű területén -  A gyár a működést 2008. III. negyedévében kezdte meg -  A Mátrai Erőmű Zrt. 130.000 t/év REA gipszet biztosít a gyártáshoz -  A gipszeladáson felül a Mátra villamos energiát (2,1 MW -12 GWh), gőzt (12,4 MW - 20 t/h)), ipari nyersvizet (3 em3/év) és ivóvizet értékesít a Baumit részére összességében  3-400 MFt / év értékben -  A Baumit cég tervezi gyártó kapacitásának bővítését a Mátra fejlesztési terveire alapozottan.  

 

 

   A Rigips cég 20 millió m2 gipszkartont állít elő az erőmű melléktermékét képező gipszből a Mátrai Erőmű Ipari Parkjában     

 

 

 

Kép3 

 

 

- A gipszkarton gyár építése 2007. II. negyedévében kezdődött el -  A gyár a működést 2008. III. negyedévében kezdte meg  -  A Mátrai Erőmű Zrt. 140.000 t/év REA gipszet biztosít a gyár részére  -  A gipszeladáson felül a Mátra villamos energia szolgáltatat 2,5 MW kapacitással mintegy évi 24,5 GWh mennyiségben  -  A távlati tervek között szerepel a gyárhoz csatlakozó vasútvonal kiépítése és a Mátra iparvágány hálózatához történő kapcsolása is.       

 

 A fennmaradó gipszet a cementgyárak hasznosítják    

 

Kép447 

 

 

 

MSZ 4717:1999
Mesterséges eredetű CaSO4 -tartalmú cement kötésszabályozó anyagok
Minőségi követelmények 
tulajdonság előírás
CaSO4.2H2O-tartalom, m/m%, legalább 90
Kristályvízmentes CaSO4 tartalom, m/m%, legalább 70    
SO3-tartalom  m/m%, legalább 40    
Oldhatóság vízben, g CaSO4 / dm3 2,0    
Szulfidkén, m/m%, legfeljebb 0,2    
Kloridtartalom, m/m%, legfeljebb 0,1    
P2O5-tartalom, m/m%, legfeljebb 0,3    
Szabad CaO-tartalom, m/m%, legfeljebb 1,0    
REA-gipsz fizikai-kémiai jellemzői    
tulajdonság előírás
Nedvességtartalom % <10
CaSO4.2H2O-tartalom, m/m% 93-95    
CaSO3.1/2H2O-tartalom, m/m% ~0,4    
SO3-tartalom  m/m%, legalább ~45    
Oldhatóság vízben, g CaSO4 / dm3 ~2    
Szulfidkén, m/m% <0,2    
Kloridtartalom, m/m% <0,1    
P2O5-tartalom, m/m% <0,3    
CaCO3-tartalom, m/m% .2-3    

 

 

 

  A szén eltüzelése során keletkező pernye is a cementgyártásban hasznosul    

 

 

 

Kép5

 

 A pernye hasznosítása  

 

- Elex legutolsó fokozat után liszt finomságú - Kötés késleltető anyagként perlites cement előállítása során  - 1,2 Mt keletkezik  - 250 E t értékesíthető  - Nem veszélyes anyag - Közvetlenül a betonba történő bekeverése is megengedett a magas szabad Ca. gyökök miatt.  - A fennmaradó pernye a keletkező salak kötőanyaga a sűrűzagyos technológiában, ahol lényegében pernyebeton előállítása történik, mely megakadályozza a talajvíz elszennyezését.   

 

 

 Az első biodízel gyár /növényolaj üzem/ szimbiózisban működik
 a Mátrával az Ipari Parkban
   

 

 

Kép6

 

 

- A Zöldolaj BB Zrt növényolaj üzemének építése 2006. év IV. negyedévében kezdődött el  - A gyár a működést 2007. III. negyedévében kezdte meg  - A  Mátra villamos energiát (2 MW – 15 GWh / év) és gőzt (9,2 MW – 12 t/h) szolgáltatat a növényolaj üzem részére, ezen kívül ivóvíz- és vasúti szolgáltatást nyújt összesen évi 150-200 MFt értékben  - A növényolaj gyártás melléktermékeként keletkező olajpogácsát - a mindenkori piaci viszonyok függvényében - a Mátra átveszi és azt biomassza tüzelőanyagként hasznosítja, így a jelentős mennyiségű melléktermék hasznosítása helyben megoldott  - A távlati tervekben szerepel a növényolaj üzem bővítése az olajkinyerés hatékonyságának növelése céljából