A Mátrai Erőmű nélkülözhetetlen

Egyetlen munkavállalónak, alvállalkozónak sincs oka az aggodalomra a Mátrai Erőmű tulajdonosváltása miatt

Egyetlen munkavállalónak, alvállalkozónak sincs oka az aggodalomra a Mátrai Erőmű tulajdonosváltása miatt – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Valaska József, aki korábban 23 éven át vezette a cégcsoportot.

A szakember magyar részről tanácsadóként segíti az átmenetet, és mint fogalmazott, az új tulajdonosként megjelenő magyar–cseh befektetői csoport hosszú távra tervez, ami további fejlődést hozhat Gyöngyösnek és térségének.

Rendkívül hosszú időszakon keresztül, 23 éven át vezette a Mátrai Erőművet. Akármilyen volt a politikai széljárás, az ön szakmai felkészültségét senki nem vitatta, mindenki elismerte a munkáját. Nyugdíjba vonulás után nemrég úgy döntött, visszatér a Mátrai Erőműbe. Miért választotta a jól megérdemelt pihenés helyett a kemény munkát?

A tegnapi bejelentés szerint a korábbi német tulajdonosok úgy döntöttek, hogy kivonulnak a Mátrai Erőműből, helyettük egy cseh–magyar befektetői csoport szerez meghatározó részesedést a térség legnagyobb cégében. Az erőmű volt az egyetlen munkahelyem, nagy megtiszteltetés, hogy 23 éven át vezethettem a cégcsoportot. A Mátra több mint 20 év után magyar többségi tulajdonba kerül, ami hazánk biztonságos és kiszámítható energiaellátása szempontjából is rendkívül fontos. Kötelességemnek éreztem, hogy szakértelmemmel segítsem az átmenetet és az új tulajdonosok részéről a magyar felet.

Miért adták el a részvényeiket a németek? Már nem annyira jó üzlet a Mátrai Erőmű tulajdonosának lenni?

Ennek két oka van. A kisebbségi részvényes, az Energie Baden-Württemberg AG (EnBW) németországi tartományi tulajdonban van. Ott már korábban elhatározták, hogy kivonulnak a szénerőművek piacáról. Ez a folyamat már két éve elkezdődött, az EnBW többször is próbálkozott magyarországi érdekeltségének az eladásával. A másik részvényesnél kicsit más a helyzet. Az RWE csoport is átalakul, már 2015 őszén létrejött az RWE Innogy, amelyben a megújuló energiaforrás szektorát fogja össze a cég. Németországon kívüli szénerőművek már nincsenek a portfóliójában. Nem titok az sem, hogy Németországban elbizonytalanodás van a szén jövője tekintetében. Emiatt az RWE szépen lassan építi le a szenes kapacitásait.

Németország tehát folyamatosan szorítja vissza ezeket a területeket. Mi a garancia arra, hogy Magyarországon nem kerül sor hasonló lépésre?

Az elkövetkező 10 évben a Mátra nem nélkülözhető a magyar villamosenergia-rendszerből. Az, hogy a magyar energiaellátást a jelenlegi 30 helyett 50 százalékban importra helyezzék, kivitelezhetetlen. Ha lenne is kitől vásárolni ilyen mennyiséget, technikailag nem megoldható a felhasználása. Tehát a Mátrának helye van a magyar energiarendszerben. A hazai energiapolitika az atom, a szén és a megújuló energia hármas pillérén áll. Ez az ország nemzetstratégiai érdeke. 

Emellett a Mátrának nagyon sok másodlagos feladata is van, ami kiemelt jelentőségű a magyar nemzetgazdaság számára. A Mátra hasznosítja a kelet-magyarországi mezőgazdasági termelés melléktermékeit, ami évente körülbelül 3-500 ezer tonna körüli biomasszát jelent. Ez fontos egyrészt a mezőgazdaságnak, mert bevételt jelent, másrészt kiemelt jelentőségű Magyarország számára. Ahhoz, hogy teljesítsük az uniós megújulóenergia-termelési kötelezettséget, az erőműnek működnie kell. A Mátra emellett egy fontos alapanyagforrás is. Az erőmű környezetvédelmi berendezéseivel tulajdonképpen kiszűri a füstgázból az összes terhelő anyagot, legfontosabb ezek közül a kén, ennek végső mellékterméke a gipsz. Magyarországnak nincs természetes gipszanyagforrása. A visontai gyár mintegy 10 millió négyzetméter gipszkartont állít elő évente, amiből exportra is futja. Emellett a cementipar egyik legnagyobb alapanyag-beszállítója a Mátra, az erőművi pernye is oda kerül. Ez csak néhány példa. Tehát ilyen szempontból is jelentős az erőmű működése.

Mit lehet tudni a cseh tulajdonosokról, miért láthattak fantáziát a befektetésben?

A cseh Energetický a Prùmyslový Holding (EPH) közel 20 ezer megawatt kapacitással rendelkező erőművi befektetői csoport, akik nemcsak Csehországban, hanem Németországban is jelentős szenes kapacitásokat birtokolnak. Az EPH a fő tulajdonosa a Budapest Erőmű Zrt.-nek. Ez biztosítja a főváros távhő ellátásának 60 százalékát. Az új tulajdonosok reálisan látják azt, hogy nem lesz egy gyors átmenet a megújuló energiák és a hagyományos energiák között, egyszerűen azért, mert a megújuló energiák nagyrészt időjárás-, másrészt szubvenciófüggőek.

Fontos a magyar tulajdonosi kör jelenléte?

Milyen előnyt jelenthet ez?Az Opus-csoport és az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek közösen 60 százalékot meghaladó befolyása egy működési biztonságot jelent még akkor is, ha az Opus magánbefektető, és nem állami szereplő. Ennek oka az, hogy a jövőben meghozott, céget érintő döntések nem függenek majd más országok energetikai stratégiájától. Például ha Németországban a szenes területre előirányoztak 20 százalék szén-dioxid-csökkentést, akkor a német cégcsoport ezt úgy is tudta volna teljesíteni, hogy részben leépíti a Mátrai Erőmű termelését.

Mit nyerhetnek a cseh partnerek részvételétől?

Egyrészt szakmai felkészültséget. Említettem, hogy a cégnek jelentős érdekeltségei vannak a térségben. Másrészt fontos az is, hogy a Budapest Erőmű Zrt. és a Mátra egy csoportba került, ez szintén hozhat előnyöket. A budapesti részleg hőtermelő kapacitású, de egyben olyan gázturbinákkal rendelkezik, amelyek adott esetben kisegíthetik a Mátrát is energiával.

Sok olyan hír is megjelent, hogy az erőmű rossz műszaki állapotban van, jelentős fejlesztésre szorul.

Ez így nem igaz. Az erőmű 200 megawattos blokkjait felújították. Ezek az egységek az elkövetkező évtizedben biztonságosan üzemeltethetők és a nemzetközi környezetvédelmi előírásokat is be tudják tartani. A 200 megawattos blokkok 2021 után leállnak, mert az uniós előírásokat nem tudják teljesíteni. A kapacitásokat ugyanakkor ez nem fogja érinteni, hiszen egyéb fejlesztésekkel, beruházásokkal terveznek a tulajdonosok.

A Mátra viszonylag nagy mennyiségű lignitet értékesít a lakosságnak, amit a környezetvédők nem néznek jó szemmel. Terveznek ezen a téren bármilyen változást?Ahogy a főként 2010-ig a gázárak emelkedtek, a lakosság számára értékesített lignit mennyisége is növekedett, ez nyilván a kénkibocsátást is megemeli. Ez nem jó, ezt nem vitatjuk, de mindig azt mondtam, hogy nem tehetjük meg, hogy nem biztosítunk a lakosság részére tüzelőanyagot, mert még mindig jobb, mintha kivágják az erdőket. A jövőben javítanunk kell a tüzelőanyag minőségét, így csökkenni fog a térség kénterhelése.

Hogy zajlik le a tulajdonosváltás?

A birtokba vétel egy hosszú, több hónapos folyamat. Egyrészt szükség van a magyar és uniós versenyjogi hatósági eljárás engedélyére, illetve az Energia Hivatal hozzájárulásához is. Az adásvételi szerződés aláírásával elindult egy folyamat, ez azt jelenti, hogy megkezdődött az a jogi procedúra, aminek a végén megtörténik a tulajdonosváltás. Egy néhány hónapos átmeneti időszak fog következni, amikor a régi tulajdonos már, az új tulajdonos pedig még nem hozhat stratégiai döntéseket.

Hogy néz ki az átmenet, mit érzékelhetnek ebből azok, akik ott dolgoznak?

Semmit, mindenki folytassa nyugodtan a tevékenységét. Egyetlen munkavállalónak sincs oka az aggodalomra. Az alvállalkozókra, az ott dolgozókra szükség lesz. A magyar tulajdonosi kör hosszú távú stratégiai céljait mutatja, hogy az erőmű ipari parkjában átadás előtt áll a Visonta Projekt Kft. búzakeményítőt gyártó üzeme. A cég az erőmű hulladékgőzét, illetve az innen vett elektromos áramot használja majd működése során. Jól látható, hogy a tulajdonosok nem egy évtizedre terveznek.

A szakszervezetek sem tartanak a tulajdonosváltástól?

Az új befektetők már tárgyaltak a szakszervezetekkel, megfelelő garanciák születtek a szociális védőháló fenntartására és a munkahelyek megőrzésére egyaránt. Ma a Mátrai Erőmű munkavállalói és vezetése is a gyors, zökkenőmentes átmenetben érdekelt, hogy a bizonytalanságok után végre el lehessen kezdeni az építő munkát.

Az önkormányzatok számára létkérdés az erőmű működése. Számíthatnak a megszokott bevételekre?

A Mátra iparűzési adója 1,2 milliárd forint évente. Ez 14 önkormányzat között oszlik meg. Fontos, hogy a Mátrának egy stabil, illetve növekvő nettó árbevétele legyen, mert ez biztosítja az iparűzésiadó-bevételeket. Az a cél, hogy a Mátra pozíciója a piac minden szegmensében erősödjék, a bevételeit növelje, a munkahelyeket megtartsa. A Mátra több, mint egy erőmű. Nemcsak a térség legnagyobb foglalkoztatója, hiszen mintegy 7500 család megélhetése függ az erőműtől, hanem számos egyéb vállalkozást is segít. Fontos szerepe van abban, hogy új munkahelyeket létrehozó cégek telepedjenek le a térségben. Például a Mátra ipari parkjában lévő búzafeldolgozó üzem 250 embernek ad munkát. Emellett a térségben komoly társadalmi felelősségvállalása is van a Mátrának, rengeteg ügyben segített, többször is kiderül, ha baj van, ott áll az emberek mellett.

Mire számíthatnak a bányászok, miután többször is felmerült az elmúlt években az egyik bánya bezárása?

Biztosan mondhatom, hogy az elkövetkező tíz évben a lignitbányászat mind Visontán, mind Bükkábrányban fenn fog maradni. Igaz, korábban felmerült a visontai telep bezárása, mert ott gyengébb a lignit fűtőértéke, viszont kiderült, hogy a bezárás nem lehetséges. Az erőműnek 7 millió tonna szénre lesz szüksége minden évben. Ezt a mennyiséget csak egy bánya nem tudja biztosítani, tehát a kétbányás működési mód az elkövetkező 10 évben mindenképpen fennmarad.