A Mátrai Erőmű ZRt. véleményezése és pontosító javaslata a Nemzeti Energiastratégia 2030. című dokumentumhoz

A Nemzeti Energiastratégia 2030 kidolgozásakor megfelelő adatokra és helyes összefüggésekre építve nagyon sok szempontot figyelembe vettek, ugyanakkor olyan fontos pillérek nem jelennek meg a stratégia alapjaként, mint a foglalkoztatáspolitika vagy az importfüggőség. Lényegében az összes forgatókönyvben tett javaslatok eredménye a jelenleg is rendkívül magas import energiafüggőségünk tovább növekedése. Örvendetes, hogy az Energiastratégiát nem itatja át a nemzetközi szervezetek sokszor a talajtól elrugaszkodott, a realitásokat figyelmen kívül hagyó dekarbonizációs menetrendje, sőt megállapítja, hogy egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról.

Energia ellátásbiztonság és a hazai lignitalapú villamosenergia-termelés gazdaságossága

 

A Nemzeti Energiastratégia 2030 „Pillérek” fejezete a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteinek általános hiányát és az ellátásbiztonság elsődlegességét említi.

Egyetértve fennálló szűkösséggel és az ellátásbiztonság prioritásával, meg kell azonban jegyezni, hogy a hazai lignitkészletek - mint ahogyan azt a 25. oldalon lévő táblázat is mutatja - nagy tömegben állnak rendelkezésre. Később maga az Energiastratégia állapítja meg, hogy a szén vagyon, különös tekintettel a lignitre, nagyobb arányú termelésre is lehetőséget adna.

Gazdaságos kitermelhetőségükre a több évtizede sikeresen működő hazai lignitbányászat a példa.

Az Energiastratégia állításának hátterében a REKK által készített A Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzésben szereplő azon téves feltételezés állhat, miszerint a hazai lignit tüzelőanyag ára az import feketeszén árának a 80%-a, vagyis 2010. évi áron számolva tonnánként 84$. Ehhez képest valójában a visontai és bükkábrányi bányákból származó lignit önköltségi ára 18 – 22$/t között mozog. Ezen téves alapvetés inputként szolgált a REKK által készített modellhez, amellyel a különböző szcenáriókat vizsgálta és értékelte.

Ugyanakkor a gáz esetében egy túlságosan is optimista szabadpiaci ár előrejelzést vesz alapul, amit sem az energetikai cégek prognózisai, sem pedig a világgazdasági események és folyamatok nem támasztanak alá. A gázpiac elemzése, a rendelkezésre álló források tekintetében rendkívül részletesen mutatja be az Európai piacot, azonban a gázpiac elemzésénél Amerika, Kína és a fejlődő országok vizsgálata elengedhetetlen.

A magas tüzelőanyag költséggel tehát könnyedén magyarázható a hazai lignitbázison termelt villamosenergia versenyhátránya. A Mátrai Erőmű saját benchmarkjából azonban látható, hogy a 2015-ig tervezetten üzembe lépő, modern kombinált ciklusú egységekkel is fel tudja venni a versenyt.

 

névtelen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. ábra: Az önköltségi árak alakulása 2015-ben (saját benchmark)

 

A tanulmány a villamosenergia termelés tekintetében kizárólag a hazai piac vizsgálatára korlátozódik, élve azzal az erős feltételezéssel, hogy nem lesz import. Nagyon fontos lenne a villamosenergia piac regionális vizsgálata, mert vannak szcenáriók, amikor Magyarország akár nettó exportőr is lehet. A villamosenergia árprognózisában az atomenergia súlya a hazai villamosenergia termelésben jelentős.

 

A CO2 árprognózis is optimista, vélhetően a hatékonyság javulást és a megújuló beruházások teljesülését feltételezi. A számításoknál figyelembe kell venni a környező országot ingyenes CO2 kiosztási szándékait, és ennek a kvótaárakra gyakorolt hatásait is.

 

Hazai lignit, mint stratégiai készlet

 

A Pillérek fejezetben az energiapolitikai kényszerpálya eddigi elkerülésének okaként az Energiastratégia a diverzifikációt jelöli meg, melynek mértékét azonban a lignitvagyon hasznosításának a későbbiekben történő erőteljes háttérbe szorításával mesterségesen szűkíteni tervezi. Ezzel már önmagában jelentősen meggyengíti az egyik pillért, az Ellátásbiztonságot, de érinti a Versenyképességet is. A kis- és közepes vállalkozások számára pedig egyértelmű versenyhátrányt jelenthet a földgáz irányába eltolódó, és emiatt várhatóan magasabb árú hazai villamosenergia. A magasabb hazai villamosenergia ár pedig, növelve az import mennyiségét, tovább csökkentheti energiatermelés területén az értékteremtési lánc országon belüli hányadát. . Ez természetesen a szomszédos országok CO2 kvóta kiosztási politikájától is függ.

Egy esetleges krízishelyzetben célszerűnek tartja a hazai ásványvagyon kitermelési lehetőségeinek, az infrastruktúrának illetve a fejlesztésnek a fenntartását. Ezek a célok csak úgy érhetőek el, ha a szén- és lignitbányászat, vagyis az arra alapozott villamosenergia-termelés fennmarad. Egy bánya bezárása adott esetben visszafordíthatatlan folyamat, új bánya nyitása vagy a felhagyott újranyitása pedig több (legalább 5-8) évet is igénybe vehet. Mindez pedig az állami feltételek megteremtése nélkül nehezen képzelhető el. Ennek érdekében szükségesnek látjuk, hogy törvény rendelkezzen a stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok – különösen az energiahordozók - hozzáférhetőségéről és azok védelméről, a jövőbeni felhasználhatóságuk érdekében.

Több éves késlekedést valódi krízishelyzetben megengedhetetlen. Tehát ha valóban megalapozott szándék a hazai energiaforrások energiastratégiába való bevonása,

akkor a szcenáriók mindegyikében szerepelnie kell a hazai szénbázisú villamosenergia termelésnek.

 

A Fenntarthatóság vizsgálatánál a rövid és hosszú távú versenyképesség közötti egyensúly megteremtése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ország jelenlegi teherbíró képességét. Hosszú távú versenyképességet csak akkor érhetünk el, ha azt rövidtávon is biztosítjuk. A versenyképességet a folyamat minden időpillanatában az adott körülmények figyelembe vételével fenn kell tartanunk. Mindez azt erősíti, hogy a lignit (szén) bázisú villamosenergia termelést folyamatosan szerepeltetni kell a hazai energiastratégiában.

 

Az Állam szerepe c. fejezetben az Energiastratégia azt a megoldást vetíti előre, amikor a hazai, szükség szerinti felhasználás és fejlesztés feltételeit kívánja megteremteni. Ez esetben tehát a szenes fejlesztést következetesen szerepeltetni kell a különböző szcenáriókban.

 

Villamosenergia tárolás – Regionális infrastruktúra platform

 

Négy forgatókönyvben az atomenergia bővítését irányozzák elő. Egy több ezer milliárd forintból bővített erőművet célszerű teljes kiterheltséggel üzemeltetni.  Ehhez azonban mindenképpen szükséges az olcsó, éjszakai villamosenergia tárolása. Az Energiastratégia megállapítja, hogy a megújuló energiaforrások részaránya főleg azokban a tagállamokban nőtt meredeken az elmúlt 10 évben, amelyek idejében megteremtették a rendszerirányítás ehhez szükséges feltételeit.

Az Energiastratégia 2030 azon feltételezéssel él, miszerint a szivattyús-tározós erőmű hazai létesítésére – habár műszakilag megvalósíthatónak ítéli - nem lesz szükség, mivel regionális szinten megoldható az energiatárolás problémája. Ennek vizsgálatakor nem veszi kellő súllyal figyelembe azt a tényt, hogy regionális szinten a megújuló energiaforrások felhasználása növekedni fog, amelyek jellemzően szabályozatlan módon termelik a villamos energiát. Ezért a szomszédos országokban valóban cél a szivattyús tározós erőművek kapacitásának növelése, de ez csupán az adott országok növekvő igényeit képesek fedezni. Különösen igaz ez akkor, ha az aktuális eseményeket figyelembe vesszük, Németország például 2022-ig szakítani akar a nukleáris energiával és ezzel párhuzamosan a megújuló energiaforráson alapuló kapacitások jelentős növelésével számol. Nem látjuk, hogy miért építenének számunkra külföldön energiatárolásra alkalmas  szivattyús tározós erőművet.

A szivattyús tározós erőmű hazai létesítését - vagy annak támogatását - több indok támasztja alá. A villamosenergia hálózat stabilitása közérdek, amelyet – a ritka kivételtől eltekintve - a nemzeti átviteli hálózat üzemeltetői (TSO) biztosítanak.

Központi jelentősége miatt a hálózat szabályozása olyan, az egész ellátó rendszer biztonságos működését meghatározó tényező, melynek külföldi országokba való kiszervezése felveti a nemzeti szuverenitás sérülésének lehetőségét is!

Jogi indokai is vannak a hazai létesítés szükségességének: a nemzeti TSO-k utasítási joggal rendelkeznek a hazai villamosenergia-termelők felett, ugyanakkor a határon kívüli társaságokkal szemben csak koordinációs jogokkal rendelkeznek. Az EU-ban az ellátás biztonságáért a tagállamok maguk a felelősek. A szabványokban előírt szabályozási tartalékoknak hazai szinten kell rendelkezésre állniuk, a CO2 kibocsátást is szem előtt tartva pedig az elavult szabályozó kapacitások szivattyús energiatározós erőművel történő pótlása javasolt.

A határkeresztező kapacitások gazdaságos felhasználása a villamosenergia nagykereskedelmi termékek esetében realizálható. Emiatt a kapacitások szabályozási

célú fenntartása és kivonása a határkeresztező kereskedelem csökkenését és az esetenként olcsóbb import villamosenergia mennyiségének lecsökkenésével a hazai villamosenergia árak növelését eredményezheti. A külföldi szabályozó kapacitások bevonása viszont nemcsak többlet határkeresztező kapacitás kiépítését, hanem az adott partner országon belül többlet távvezetékek létesítését is igényelheti, a maguk költség- és időigényes továbbá az engedélyezés rizikóival átszőtt folyamataival együtt. Ezek megtérülése pedig vagy nagyon kitolódna, vagy jelentősen megnövelné a hazai villamosenergia szabályozási költségeket.

 

 

Biomassza felhasználás

 

Az Energiastratégia kiemeli, hogy a megújulókból jelentős részt képvisel a tűzifa szénnel való együttégetése rossz hatékonyságú, régi erőművekben…

A Mátrai Erőmű biomassza felhasználása alatt nem a tűzifát, hanem jellemzően mezőgazdasági melléktermékeket és hulladékokat, az erdészeti és fűrészüzemi hulladékokat, a környék szőlészeteiből származó hulladékokat kell érteni. Néhány példa a különböző biomassza-féleségekre:

 

1. Táblázat: A Mátrai Erőmű biomassza felhasználása

Biomassza féleség

Felhasznált éves mennyiség

Mezőgazdasági hulladékok (szalma, kukoricaszár, csutka)

100.000 tonna

Élelmiszeripari hulladékok (korpa, maghéj, stb)

110.000 tonna

Erdészeti hulladékok, nyesedékek

15.000 tonna

Gombakomposzt

30.000 tonna

Szőlészeti és gyümölcsfa nyesedékek

10.000 tonna

 

Mindezen biomassza féleségek együttes tüzelésére a tisztán biomassza tüzelésű modern egységeket (<30%) is meghaladó hatásfokú (>32%) mátrai blokkokban került sor, melyhez átvételi támogatást jelenleg is csak részben használ fel. Maga az együttégetés pedig lehetővé teszi az évszakoktól független, váltakozó minőségű és mennyiségű biomassza féleségek eltüzelését is, jól menetrendezhető formában. Mindez a zöldgazdaság számára is pozitív hatással bír.

A Mátra fejlesztési lehetőségei között – összhangban az NCsT céljaival - szerepel olyan projekt, mely ezen biomassza féleségek alkalmazásával még hatékonyabb villamosenergia előállítást tesz lehetővé.

 

Környezetvédelem

 

Amint az Energiastratégiában is szerepel,  az Európai Unió a teljes kibocsátás alig több, mint 10 százalékáért felel. Ezen belül is hazánk csupán a töredékéért tehető felelőssé.

 

környv.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. ábra: Az Európai Unió országainak CO2 kibocsátása

 

Amennyiben az ábrán látható magas kibocsátással rendelkező országok továbbra is számítanak a nemzeti szénbázison megtermelt villamos energiára, úgy a hazai lignit (szén) alapú villamosenergia termelés is az egyik pillért jelentheti az energiastratégia megalkotása során.

Természetesen az elavult egységeket mihamarabb pótolni kell, ahol az elérhető legjobb technológiát alkalmazva, környezetkímélő módon biztosítható a termelés. Az Európai Unió irányelvei alapján a kötelező hazai vállalásokat, különös tekintettel a kibocsátás csökkentésre, energiahatékonyságra és megújuló energia részarányra, a saját lehetőségeinknek, gazdasági helyzetünknek és adottságainknak megfelelően kell meghatározni. Eltúlzottnak tartjuk ez alapján a célként kitűzött 200 gramm CO2/kWh fajlagos kibocsátási mutató elérését, mivel nincsen összhangban a fent megfogalmazott hazai, szénbázisú tüzelőanyagra alapozott villamosenergia termelés fenntartásával. A jelenlegi 370 gramm CO2/kWh értékkel pedig az európai élmezőnyhöz tartozunk.

 

4. ábr.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. ábra: Néhány európai ország villamosenergia termelésre eső fajlagos CO2 kibocsátása

 

Kiemelten kell kezelni az Energiastratégia 18. oldalán szereplő felhívást: Az Európai Uniónak a közösség egészére vonatkozó célkitűzéseinek teljesítéséből Magyarország által vállalt terhek meghatározásánál saját érdekeinket és lehetőségeinket kell szem előtt tartani.

Javasoljuk tehát a környezet- és klímavédelmet egy nem túlértékelt, reális mértékben figyelembe venni, mivel annak túlértékelése indokolatlan terheket ró az országra, az ellátásbiztonság és a versenyképesség csökkenésével egyidejűleg.

Egyetértünk a Stratégiai Környezeti Vizsgálat javaslatával, amely szerint az Energiastratégia – egységes metodikai keretek között, összehasonlító módon - mutassa be a különböző fajlagos villamosenergia előállítási egységköltségeket (Ft/kWh) a beruházás, a működtetés és az externális költségek vonatkozásában. Ezen összehasonlításnak ki kell terjednie a szén, földgáz és nukleáris alapú erőművi technológiákon kívül a megújuló energiahordozókból előállított villamosenergia fajlagos költségeire, továbbá a nemzetgazdasági hatásokra is.

 

Összefoglalás

Összességében megállapítható, hogy a hosszabb távon csökkenő szénhidrogén készletek mellett a hazai lignitalapú villamosenergia termelés hozzájárulhat a hazai ellátásbiztonsághoz, költséghatékonyságával pedig a gazdaság versenyképességének fokozásához. A lignitbázisú villamosenergia termelő egységek hosszú távon (40 év) biztosítani tudja a gazdaságos ellátást, legalább 200 éven keresztül. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a jelenlegi jellemző fejlesztési irányból fakadóan, az újonnan létesített CCGT egységek pótlását már a 2050-ig terjedő kitekintésben is szerepeltetni kell, hiszen ezen egységek jellemző élettartama csupán 20-25 év.

A tervezett erőmű leépítések társadalmi, foglalkoztatáspolitikai, térségi hatásait és következményeit is elemezni kell, arra megoldási javaslatokat kell tenni, hiszen e nélkül nem lehet valódi stratégiát alkotni.