A visontai telephelyű Mátrai Erőmű ZRt a magyar villamosenergia-rendszer egyik megbízható alapegysége. Fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező Mátrai Erőmű ZRt. az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve. A társaság saját bányáiban külfejtéses technológiával termelt lignitből állít elő villamos energiát. A társaság a magyar nemzetgazdaság villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13%-át termeli.
Az Észak-Magyarországon végighúzódó közel 1 milliárd tonnás lignitvagyon tartós biztosítékot ad a cég működéséhez és a jövőbeni energetikai fejlesztési terveihez.
A Társaság legfőbb törekvése, hogy belső intézkedések, fejlesztések és új stratégiák által hosszú távon, gazdaságosan és versenyképes áron állítson elő villamos energiát.

A Visonta térségében található lignitmezőre alapozva a mai Mátrai Erőmű Zrt. beruházása 1965-ben kezdődött el. 1967. október 1-jével alakult meg a Gyöngyösi Hőerőmű Vállalat, mely később, 1968. május 29-én a világ első űrhajósáról  a Gagarin Hőerőmű Vállalat nevet vette fel.

A nagyobb volumenű lignitbányászatot 1917-ben a Gyöngyöspatai Kovaföldművek Rt. indította el, majd 1918-ban Mátravidéki Szénbányák Rt. néven egy önálló bányavállalat alakult.

A Gagarin Hőerőművet (Mátrai Erőmű ZRt.) kiszolgáló Thorez bánya  - később Visonta bánya - beruházása 1962-ben kezdődött, a bányanyitás pedig 1964-ben történt.
A Mátraaljai Szénbányák 1968-ig mélyművelésű, ettől kezdve külfejtéses technológiával termelte ki a lignitet. A visontai külfejtéses bányászat 1964-ben, a bükkábrányi 1985-ben kezdte meg működését.
Erőművi egységként 2 db 100 MW-os (I- II. számú)  és 3 db 200 MW-os ( III-IV-V. számú) blokk épült meg. Az első 100 MW-os blokk átadása 1969. évben, az utolsó 200 MW beépített teljesítményű blokk átadása 1972. évben fejeződött be. 1969. június 19-én 18.15 órakor történt meg az erőmű első blokkjának párhuzamos kapcsolása az országos hálózatra.

Az erőmű berendezéseinél megvalósított fejlesztések közül kiemelkedik az 1986-1992 között elvégzett nagy rekonstrukciós program, amely megalapozta a későbbi élettartam-növelő beruházásokat.
A rekonstrukció keretében a 3 db 200 MW-os blokknál felújításra, illetve cserére kerültek a fő- és segédberendezések. Új membránfalas gőzkazánok és német, LURGI típusú elektrofilterek kerültek beépítésre, valamint megvalósult az irányítástechnikai rendszerek korszerűsítése. Ezenkívül felújításra kerültek  a gőzturbinák, generátorok, transzformátorok, hűtőrendszerek és a szállítórendszer egy része.

Az erőmű 1992. január 1-jétől részvénytársasági formában működik, neve: Mátrai Erőmű Részvénytársaság. 1993. április 1-jétől végrehajtásra került a Mátraaljai Szánbányák és a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonosi és szervezeti integrációja, a létrejött vertikum elnevezése Mátrai Erőmű Részvénytársaság.

Az 1995 decemberében megvalósult villamosenergia-ipar privatizációját követően a Mátrai Erőmű Zrt. részvényeinek többsége német tulajdonba került. Az Észak-Magyarországon meglévő jelentős lignitvagyonra alapozva a társaság 1998-2000 években teljesítmény- és élettartam-növelő felújításokat hajtott végre a 200 MW-os blokkoknál, ehhez kapcsoltan környezetvédelmi beruházásokat végzett el: füstgáz-kéntelenítő berendezést épített és a szénellátást biztosító bányászati fejlesztéseket valósított meg. Az erőmű 3 db 200 MW-os blokkjának jó műszaki állapota lehetőséget adott arra, hogy megújító (retrofit) munkák elvégzésével a blokkok bruttó teljesítményét meg lehetett növelni, élettartamát pedig meghosszabbítani. A Mátrai Erőmű Zrt. megvalósította és 1999. évtől alkalmazza a korszerű, környezetbarát ún. sűrűzagyos salak-pernye elhelyezési technológiát.

A társaság 2003-ban befejezte retrofit programját, melynek keretein belül a 100 MW-os I. és II. blokkokat is rákötötte  a füstgáz-kéntelenítőre.

A Mátrai Erőmű Részvénytársaságnál a villamosenergia-termelés, üzemeltetés és karbantartás, illetve a bányászati berendezések karbantartása az ISO 9001 minőségügyi szabvány követelményei szerint történik. A TÜV Rheinland Euroqua Kft. auditorai elsőként 1998-ban végezték el a Mátrai Erőmű Zrt. minőségbiztosítási rendszerének MSZ EN ISO 9001 szabvány szerinti tanúsító auditját, és adták ki a TÜV CERT tanúsítványt. 2002 márciusától a Mátrai Erőmű Rt. továbbfejlesztve a minőségbiztosítási rendszerét, kiépítette és bevezette (az új ISO 9001-es szabvány alapján) a minőségirányítási rendszerét. A társaság a TÜV Rheinland InterCert Kft. igazolása alapján 2003 októberétől a minőségirányítási rendszer alkalmazására vonatkozó  tanúsítvánnyal rendelkezik.

A 2007-ben üzembe helyezett 2 db előtét gázturbina beépítésének elsődleges célja a blokkok szabályozhatóságának javítása volt. A gázturbinához kapcsolt generátor egyrészt önálló egységként villamos energiát termel, másrészt a gázturbinából kilépő füstgáz hője egy hőcserélő segítségével a IV. és V. számú blokkok nagynyomású előmelegítőinél hasznosítható.A retrofit és a gázturbina beépítését követően a társaságnál működő villamosenergia-termelő blokkok teljesítménye az alábbi:

I. blokk      100 MW       lignit

II.              100 MW       lignit

III.             220 MW       lignit

IV.              232 MW       lignit

V.               232 MW       lignit

VI.              33 MW         földgáz

VII.             33 MW         földgáz

A CO2-kibocsátás csökkentése érdekében a társaság a tüzelőanyaghoz keverve, 10%-os mennyiségben biomasszát is éget.A Mátrai Erőműhöz kapcsolódóan ipari park jött létre. A keletkezett melléktermékek hasznosítása érdekében gipszkarton- és alfa félhidrát-gyártás települt az erőmű közelébe.A fentieken túl biodízelgyár is működik az ipari parkban, amely hőt és villamos energiát vesz igénybe a Mátrától, cégünk pedig a keletkező biomasszát hasznosítja.Jelentős mennyiségben hasznosulnak a társaságunk melléktermékei is, a keletkező pernye és gipsz nagy részét cementgyárak részére kerülnek értékesítésre.

A Mátrai Erőmű Zrt. jelentős foglalkoztatási pozíciót tölt be a térségben. Az erőműnél és a két külszíni bányánál 2500 főt foglalkoztat, emellett a társaság  minősített külső vállalkozókat is alkalmaz  karbantartási, kivitelezési, termelési munkákhoz, célirányos szerződések alapján. A vállalkozók egy része Heves megyei székhellyel rendelkezik, alkalmazásuk a megye gazdasági fejlődésére jelentős hatással van.