A Mátrai Erőmű csökkentette a széndioxid kibocsátást

A Mátrai Erőmű 751.000 tonnával csökkentette a széndioxid kibocsátást 2009-ben.
Világgazdaság 2010. január 18.

A nemzetközi megállapodás elmaradását a koppenhágai csúcson kedvezőtlennek ítéli Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke, mert az valószínűleg visszaveti az együttes megvalósítási projekteket, ami már középtávon is a széndioxid (CO2) allokációs egységek drágulásához vezethet, és nehezíti az Európai Közösség fosszilis erőműveinek működését.

 

A tagállamok azonban nem mondhatnak le és nem is fognak lemondani arról a piaci lehetőségről, amit a karbonszegény gazdaság kiépítése jelent. Ez ugyanis technológia-fejlesztési előnyt hoz a közösség tagállamainak és új munkahelyeket teremt a megújuló energiaforrások hasznosítása révén.

 

Fontos azonban minden ország esetében a technikai és környezeti adottságok felmérése és kihasználása, szükség esetén invesztíciók az államok részéről, mert a célt egy adott ország csak akkor éri el, ha ténylegesen a saját határain belül hoz létre új munkahelyeket, nem Kínában (szélerőművek) vagy Oroszországban (gáz), ahol az európai törekvések ma még el vannak utasítva.

 

A Mátrai Erőmű elkötelezett az alacsony karbontartalmú gazdaság kiépítésében. Az energetikai hatásfok növelésével és a szén megújuló energiaforrással történő helyettesítésével 20%-kal csökkentette a széndioxid (CO2) kibocsátását az utóbbi 5 évben.

 

A Mátra 2009-ben 602 548 MWh villamos energiát állított elő energiaültetvényekből (fás szárú energia növény, energiafű) és mezőgazdasági melléktermékekből (szőlővessző, gyümölcsfa nyesedék, törköly, fűrészpor, ártéri hulladék, gombakomposzt, stb.) és ezzel  751.000 tonna széndioxid-kibocsátás megtakarítást ért el, azaz ennyivel kevesebb CO2 kvótát kellett megvásárolnia a nemzetközi tőzsdéken.

 

Az erőmű a megújuló termelésének csak egy részét - 389 268 MWh-t – értékesített a kötelező átvételi rendszerben 24,13 Ft/kWh átlagáron, ami lényegesen elmarad más (pl. szél: 28,13 Ft/kWh) megújuló energiák áraitól. A fennmaradó rész piaci áron került értékesítésre, így a Mátra megújuló energia ára 22,01 Ft/kWh-ra alakult.

 

Biomassza beszerzésre és feldolgozásra a Mátra 6 786 320 EFt-ot fizetett ki, amivel a kötelező átvételből származó többlet bevételeket a magyar mezőgazdaságba juttatta vissza. Az átlagos magyar kereseteket (200.000 Ft/fő/hó) figyelembe véve az erőmű közel 2000 munkahelyet tart fenn mezőgazdasági szegmensben.

 

A biomassza termelése és magas hatásfokú erőművekben történő hasznosítása kiemelten fontos a nemzetgazdaság számára, mert itthon teremt munkahelyeket, a beruházások 1-2 éven belül bevételeket termelnek és nemzetgazdasági szinten szubvenció (támogatás mentesek), szemben a kiserőművekkel, ahol kb. 10 Ft/kWh szubvenciónak az erőmű egész élettartama alatt fenn kell maradnia.

 

Természetesen számos olyan potenciális regionális lehetőség van, ahol a kiserőművi hasznosítás hőhasznosítással kombináltan gazdaságos lehet, de Magyarország a hosszú távú nemzetközi kötelezettségei teljesítése érdekében nem támaszkodhat kizárólagosan a kiserőművi projektekre.

 

A Mátra ezért most azon dolgozik, hogy berendezéseit alkalmassá tegye akár 20% biomassza tüzelésére, és stabil pozíciót teremtsen arra, hogy a Mátra-Bükk térségében 30.000 hektáron be tudja indítani hosszú távú szerződésekre alapozva a biomassza-termelést 3-5000 új, stabil munkahelyet teremtve az erőmű térségében.

    Fotó:

 

-     a biomassza-feladó telephelyről

-     a saját energiaültetvényről

 

 GEOSOL 4.2

  20090714 010.2