Alapszabály

 

 

Mátra Sportegyesület

 ALAPSZABÁLY

– EGYSÉGES SZERKEZETBEN –

 2016

A MÁTRA SPORTEGYESÜLET

 

  ALAPSZABÁLYA

 

Az egyesület tagjai a 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Ptk), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény (Et.) alapján működő jogi személyiséggel rendelkező egyesület alapszabályát az alábbiak szerint állapítjuk meg:

 

1.

A Sportegyesület adatai

 

 1.1. A sportegyesület neve: Mátra Sportegyesület

rövidítése: MSE

székhelye: 3200 Gyöngyös, Fő tér 7.

színe: kék-sárga

alapítás éve: 1993

adószáma: 18570405-2-10

EU adószáma: HU 18570405

 

1.2. A sportegyesület működési területe: Gyöngyös, Visonta, Heves megye

 

1.3. A sportegyesület alapító bázisszerve: Mátrai Erőmű Zrt. (a továbbiakban: ME Zrt.), Visonta

 

1.4. A törvényességi felügyeletet, sportegyesület felett, az ügyészség gyakorolja.

 

2.

A Sportegyesület célja

 

 2.1. A sportegyesület elsődleges célja a ME Zrt. munkavállalói és családtagjai részére a rendszeres sportolás – versenyzés az SZMSZ-ben foglaltak szerint – testedzés, szabadidő aktív el-töltése, az ilyen igények felkeltése, szervezett formában. A szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt. A sportegyesület jogszabályokban meghatározott keretek között nemzetközi versenyeken részt vehet. Az egyesület céljai elősegítése érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az ME Zrt. egészségvédelmi programjának elősegítésére rendszeresen szervez és végrehajt ez irányú szabadidős sporttevékenységet.

 

 3.

Tagsági viszony létesítése, megszűnése

 

 3.1. A sportegyesület rendes tagjai

 

3.1.1. A rendes tagok köre

A sportegyesület tagja lehet a ME Zrt. minden dolgozója, valamint közvetlen családtagja, továbbá a társaságtól nyugállományba vonult dolgozó, illetve közvetlen családtagjai.

A sportegyesület tagja lehet olyan nem ME ZRt. dolgozó (külsős) személy is, akinek várható sportteljesítménye az egyesület elismertségét, hírnevét növeli, illetve a felvételre jelentkező személy jelenlétével az egyesület működését erkölcsileg, vagy anyagilag támogatja. Nem magyar állampolgár is lehet a sportegyesület tagja.

 

3.1.2. A rendes tagság feltétele, hogy az egyesület tagjelöltje belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a sportegyesület működésében, az egyesület céljaival egyetért, alapszabályát elfogadja, annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint belépéskor, illetőleg az alapszabályban meghatározott időpontig megfizeti az egyesületi tagdíjat, továbbá a sporteszközök kölcsönzésére vonatkozó szabályokat és határidőket maradéktalanul megtartja. Jelen alapszabályban közvetlen családtag: feleség, férj, gyermek, élettárs, unoka.

 

3.1.3. Az egyesület különleges jogállású tagjai: pártoló és tiszteletbeli tagok

 

3.1.3.1. A sportegyesület pártoló tagja lehet valamely természetes vagy jogi személy (pl. szponzor), ha nyilatkozatban vállalja a sportegyesület rendszeres anyagi vagy egyéb támogatását, az egyesület céljaival egyetért, alapszabályát elfogadja, annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint belépéskor, illetőleg évente az alapszabály által meghatározott időpontig megfizeti a küldöttközgyűlés által meghatározott vagyoni hozzájárulás összegét.

A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag, tanácskozási joggal részt vehet a küldöttközgyűlésen, de vezető tisztségviselővé, illetőleg nem vezető tisztségviselő jogállású tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A pártoló tag tagdíjat nem fizet, a vagyoni hozzájárulás mértékét a küldöttközgyűlés határozata állapítja meg. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

3.1.3.2. Tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja a sportegyesületet, annak céljaihoz vagy tevékenységeihez bármely módon jelentős mértékben hozzájárul, elfogadja az egyesület célkitűzéseit, azokkal egyetért és az elnökség az egyesület tiszteletbeli tagjának megválasztja, a jelölt pedig azt elfogadja.

A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a küldöttközgyűlésen, de vezető tisztségviselővé, illetőleg nem vezető tisztségviselő jogállású tisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

3.2. A tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése. A tagnyilvántartás

 

3.2.1. A tagsági jogviszony keletkezése

A sportegyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. A tag belépési nyilatkozatában vállalja az egyesület értékrendjének és céljainak megtartását, nyilatkozik arról, hogy az egyesület alapszabályát ismeri, és annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el, továbbá rendes vagy pártoló tagként kéri tagfelvételét az elnökségtől. A kérelem elfogadásáról az egyesület elnöksége az érintett szakosztályvezető javaslatának ismeretében a soron következő ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz, melyről a kérelmezőt 15 napon belül értesíti. Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával és a tagdíj, illetőleg pártoló tag esetében a vagyoni hozzájárulás befizetésével keletkezik.

 

Tiszteletbeli tagságra az egyesület bármely tagja jogosult javaslatot tenni, ha a tiszteletbeli tagnak jelölt személy megfelel a jelen alapszabályban meghatározottaknak, és a jelölt elfogadja a tiszteletbeli tagságot. A tiszteletbeli tagságról az elnökség egyhangú szavazatával határoz.

 

3.2.3. A tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával.

 

A tag kilépési szándékát az egyesület elnökénél írásban bármikor bejelentheti. A kilépést nem kell indokolni. A tagsági jogviszonyt az elnökség harmincnapos határidővel írásban felmondhatja, amennyiben a tag nem felel meg a jelen alapszabályban vele szemben támasztott feltételeknek.

 

A jelen alapszabályban a tagság feltételeként meghatározott tagdíjfizetési, illetőleg vagyoni hozzájárulás megfizetésére, amennyiben az elmulasztott tagdíj, illetőleg vagyoni hozzájárulás meghaladja annak hat havi összegét, továbbá a sporteszközök használatára és visszaszolgáltatására vonatkozó valamely kötelezettség elmulasztása esetén, az elnök 30 napos határidő tűzésével írásban ajánlott küldemény útján felhívja a mulasztó tagot az elmaradt tagdíj megfizetésére, illetőleg a kötelezettség megtartására vagy a mulasztás pótlására, ezzel egyidejűleg figyelmezteti a mulasztás jelen pontban írt jogkövetkezményére is. A tagdíj, illetőleg vagyoni hozzájárulás megfizetésének pótlására kitűzött határidő, illetőleg a sporteszközök használatára vonatkozó kötelezettség teljesítésének vagy mulasztás pótlásának elmaradása esetén az elnökség a tagsági jogviszony felmondásáról határozatot hozhat. A tagdíj határozathozatal előtti megfizetése, a kötelezettség teljesítése vagy a mulasztás pótlása esetén az elnökség az eljárást megszünteti.

 

A tagot kizárni a jelen alapszabályban meghatározott fegyelmi vétség szankciójaként lehet.

 

3.2.4. Az egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet. A tiszteletbeli tagságot oklevél tanúsítja. Az egyesület a tagjait ellátja tagsági könyvvel. Az elnökség a szakági szövetségekkel kapcsolatot tart fenn az országos bajnokságban való részvétel biztosítása érdekében.

 

3.3. A tag fegyelmi felelőssége, fegyelmi szabályok

 

3.3.1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmény: figyelmeztetés.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy küldöttközgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a taggal szemben az alábbi jogkövetkezményt is alkalmazható: kizárás.

 

3.3.2. A fegyelmi és kizárási jogkör gyakorlása az elnökség hatáskörébe tartozik. Az elnökség az alapszabály, az egyesületi határozat megsértéséről illetőleg az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartásról történő határozathozatala előtt az érintett tag meghallgatását megkísérli, részvétele esetén meghallgatja, annak hiányában más módon lehetőséget biztosít számára a védekezésre.

 

Az érintett taggal közölni kell a vele szemben felmerült kifogást, illetve kizárási okot, lehetőséget kell biztosítani részére, hogy ezzel kapcsolatban védekezését és bizonyítékait az elnökség elé terjeszthesse.

 

A meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmazza az érintett tag által felhozott érveket és az elhangzottakat. Az érintett tag meghallgatásán bármely egyesületi tag részt vehet. A tag védekezésében bármely egyesületi tag, nagykorú hozzátartozója vagy jogi képviselője segítségét igénybe veheti.

 

3.3.3. Az ügyet az elnökség megtárgyalja és írásbeli határozatot hoz a feltárt tényállásról és az alkalmazandó jogkövetkezményről. A fegyelmi jogkörben hozott határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a figyelmeztetés vagy a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség azonos tényállásra alapítva csak egy jogkövetkezményt alkalmazhat. A határozatot a taggal igazolható módon közölni kell.

 

3.3.4. Az elnökség határozatával szemben az érintett tag az egyesület küldöttközgyűléséhez címezve, az elnöknél nyújthat be fellebbezést. Fellebbezés esetén az elnökség által hozott határozatot végrehajtani nem lehet, de a tag tagsági jogait nem gyakorolja. Az elnök a fellebbezés megtárgyalását a soron következő küldöttközgyűlés napirendjére veszi. A küldöttközgyűlés a fellebbezést megtárgyalja és határozatot hoz, amellyel az elnökség határozatát helyben hagyja vagy megsemmisíti. A küldöttközgyűlés a kizárás jogkövetkezményét figyelmeztetés jogkövetkezményre megváltoztathatja.

 

3.3.5. A kizárt tag az elnökség kizáró határozata ellen – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – bírósághoz fordulhat. Bírósághoz fordulás esetén az elnökség által hozott határozatot végrehajtani nem lehet, de a kizárással érintett tag a bíróság határozatának meghozataláig a tagságból eredő jogait nem gyakorolhatja.

 

3.3.6. Azonos tényállás alapján a taggal szemben új eljárás nem folytatható le. Azonos tényállás alapján a taggal szemben csak egy jogkövetkezmény alkalmazható.

 

3.4. Az egyesületi tagdíj:

 Az egyesület tagdíját, illetőleg a pártfogó tagok vagyoni hozzájárulásának összegét a küldöttközgyűlés állapítja meg. A tagdíjat a rendes tagok belépéskor, illetve havonta egy összegben, legkésőbb az érintett hónap 15. napjáig fizetik be az egyesület pénztárába.

 

4.

Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

  

4.1. Az egyesület rendes tagjának jogai

 

A rendes tagok tagsági jogaikat személyesen gyakorolják. A rendes tag jogai:

1. A tag jogosult az egyesület tevékenységeiben, tagi gyűlésén, illetőleg rendezvényein részt venni;

2. A tag jogosult a küldöttközgyűlésre képviselőt választani;

3. A tag, képviselőjén keresztül jogosult az egyesület küldöttközgyűlésén, vagy azt megelőzően az elnökségi tagok, a felügyelőbizottsági tagok és az egyesület elnökének személyére javaslatot tenni;

4. A tag választható az egyesület tisztségeire, indítványozhatja az egyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését, ezen túl jogosult az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadni;

5. A tag jogosult az egyesület működésével kapcsolatos információkhoz hozzájutni, a működéssel kapcsolatban véleményét megfogalmazni, a működéssel kapcsolatban kezdeményezéseket tenni.

6. A tag jogosult az egyesületi lehetőségeken belül szakosztályt választani, a sportegyesület szabályzatai által meghatározott feltételek szerint részt venni a bizottságok, szakosztályok, szakágak, sportcsoportok munkájában, edzéseken, versenyeken.

7. A tag a szakosztályok által meghatározott feltételekkel használhatja az egyesület által biztosított sportlétesítményeket, a sportszereket és sportfelszereléseket. Igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét.

8. A tag részesülhet a sportegyesület által nyújtott sportolási célú kedvezményekben.

 

4.2. Az egyesület rendes tagjainak kötelezettségei

 

1. Megtartani az egyesület alapszabályának rendelkezéseit, a küldöttközgyűlés, az elnökség és az egyesület más testületének határozatait;

2. A tagdíjat határidőig megfizetni;

4. A sportegyesületi vagyon megóvása;

5. Edzéseken, versenyeken és azokon kívül is sportszerű magatartást tanúsítani;

6. A választott szakosztály munkájában való aktívan részt venni;

7. Versenyszerűen sportoló esetén a hazai és nemzetközi versenyekre lelkiismeretesen felkészülni és a legjobb tudása szerint szerepelni;

8. Az egyesület jó hírnevét öregbíteni;

9. A kölcsönzött eszközöket a szakosztályok által meghatározott időpontokra visszaszolgáltatni, a sporteszközök használatára vonatkozó szabályokat megtartani;

10. Tartózkodni minden olyan magatartástól, mellyel veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 

5.

A sportegyesület szervezete

 

5.1. A küldöttközgyűlés

 

5.1.1. A küldöttközgyűlés összetétele

 

A küldöttközgyűlés az egyesület döntéshozó szerve. A 32 tagú küldöttközgyűlés tagjai az egyesület elnöke, titkára, két elnökhelyettese, öt szakosztályvezetője, hat szakágvezetője, továbbá a szakosztályok-szakágak által választott mindösszesen 17 számú küldött:

1. sí szakosztály: 5 küldött;

2. tenisz szakosztály: 2 küldött;

3. vízi szakosztály: 1 küldött;

4. kosárlabda szakosztály: 2 küldött;

5. multisport szakosztály:

– asztalitenisz szakág: 1 küldött;

– kispályás labdarúgás szakág: 2 küldött;

– futó szakág: 1 küldött;

– teke szakág: 1 küldött;

– erőemelő szakág: 1 küldött;

– természetjáró szakág: 1 küldött;

 

A társasági képviselő és a gazdasági csoport a küldöttközgyűlés állandó meghívottjai, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

 

A küldöttközgyűlés tagsága összetételének elvei az alábbiak: a szakosztályok a küldöttközgyűlés tárgyévet megelőző év átlagos rendes és pártfogó tagjainak összesített száma alapján választanak tagokat. Az átlagos fizető létszámot a tárgyévben a szakosztályba befolyt tagdíjak alapján kell meghatározni. Szakosztályok és szakágak által delegált ST tagok létszáma: 1-50 fizető létszám esetén 1 tag; 51-100 fizető létszám esetén 2 tag; 101-150 fizető létszám esetén 3 tag; 151-200 fizető létszám esetén 4 tag; 201 főtől 50 főnként további 1 tag.

 

5.1.2. A küldöttközgyűlés tagjainak megválasztása.

 

A küldöttközgyűlés tagjainak (köztük az egyes szakosztályok vezetőinek) megválasztására az elnökség által megjelölt időpontban vagy időszakban megtartott szakosztályi ülésen kerül sor, melyre az érintett szakosztály vagy szakág minden tagját meg kell hívni. A választás időpontját úgy kell meghatározni, hogy az legkésőbb az előző választás óta eltelt 50. hónapban megtartható legyen. A választás szakosztályonként vagy szakáganként összevontan vagy a tagi tanács ülésén is megtartható.

 

Az elnökség a tagság körében előzetesen szóbeli közvélemény-kutatást végez, kialakítja javaslatát és elkészíti a szakosztályvezető-jelöltek, illetőleg további küldött-jelöltek és póttag-jelöltek listáját, meggyőződik arról, hogy a jelöltek a jelölést megválasztásuk esetén elfogadják. A jelöltlistára bármely tag kérheti saját vagy más tag felvételét.

 

A választási ülésekről jegyzőkönyv készül a küldöttközgyűlés ülésén felveendő jegyzőkönyvre irányadó szabályok szerint. A választás akkor eredményes, ha a jelölt elnyeri a leadott szavazatok többségét. A küldöttközgyűlés érintett szakosztályi-szakági küldött-tagjai létszámának erejéig sorrendben azok a jelöltek jutnak mandátumhoz, akik az első fordulóban az érvényességi küszöb felett a legtöbb szavazatot szerzik meg.

 

Ha a betölthető küldötti mandátumok teljes létszámában nincs olyan jelölt, aki az első fordulóban elnyeri a szavazatok többségét, úgy a fennmaradó be nem töltött mandátumok tekintetében a szavazásra második fordulót kell tartani. A második fordulóban az érintett szakosztályi-szakági küldött mandátumok szerinti létszám erejéig azok a jelöltek jutnak küldöttközgyűlési mandátumhoz, akik a második fordulóban a legtöbb szavazatot szerzik meg.

 

Az időközben megszűnő mandátumok betöltésére a választással egyidejűleg szakosztályonként-szakáganként egy-egy póttagot kell választani vagy ennek hiányában időközi választást tartani. Az így létrejött küldötti mandátum a soron következő általános választás időpontjáig tart.

 

A küldöttközgyűlési küldötti mandátum a megválasztással és annak elfogadásával jön létre, és négy (4) évig, de legfeljebb a soron következő általános választás napjáig tart.

 

 

5.1.3. A küldöttközgyűlés összehívása, jegyzőkönyv-vezetés, jelenléti ív

 

5.1.3.1. A küldöttközgyűlés legalább évente egy alkalommal ülésezik, de az elnök bármikor összehívhatja. Amennyiben az egyesületnek bármely okból nincs elnöke, vagy az elnök a küldöttközgyűlést nem hívja össze, úgy a küldöttközgyűlést bármely elnökségi tag összehívhatja.

 

A küldöttközgyűlést 30 napon belül össze kell hívni akkor is, ha azt a küldöttközgyűlés tagjainak több mint harmada vagy három szakosztály, az elnökség vagy a felügyelőbizottság az ok és a cél megjelölésével, írásban kezdeményezi vagy ha a küldöttközgyűlés valamely általa megválasztott tisztségviselő visszahívásáról döntött.

 

Az elnök köteles a küldöttközgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; vagy az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott küldöttközgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

5.1.3.2. A küldöttközgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről, tervezett napirendjéről minden résztvevőt meghívóval írásban, elektronikus úton kell értesíteni legalább 8 nappal a küldöttközgyűlés ülésének tervezett időpontja előtt. A meghívóban közölni kell a tagokkal, hogy a határozatképtelenség esetére 15 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal újabb küldöttközgyűlés kerül összehívásra, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség esetére a meghívóban közölhető megismételt küldöttközgyűlés helye és időpontja is. A megismételt küldöttközgyűlés akkor minősíthető a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek, ha erre a tagok figyelme előzetesen a meghívóban felhívásra került.

 

5.1.3.3. A küldöttközgyűlés az ülését az elnök által a meghívóban megjelölt, a várható létszámra tekintettel alkalmas helyiségbe összehívott helyen tartja. A küldöttközgyűlés üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a küldöttközgyűlés ülésének helyét, időpontját, napirendjét, lefolyását, a beszámolót, a hozzászólásokat, javaslatokat és határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők, továbbá a szavazástól tartózkodók vagy abban részt nem vevők számarányát és ha lehetséges, személyét. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és két, az ülésen részt vett hitelesítő tag írja alá.

 

A jelenléti ív tartalmazza a jelenlévők nevét, lakcímét és aláírását. A jegyzőkönyveket a jelenléti ívvel együtt kell irattározni. A jegyzőkönyvbe az egyesület bármely tagja betekinthet és arról másolatot kérhet.

 

5.1.4. Határozatképesség és határozathozatal, minősített többségi döntések, jegyzőkönyv

 

5.1.4.1. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok többsége jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül a küldöttközgyűlést ismételten össze kell hívni, amely az azonos napirendi pontok tekintetében a megjelent szavazattal rendelkező tagok számától függetlenül határozatképes. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

5.1.4.2. A küldöttközgyűlés ülését az egyesület elnöke vezeti vagy javaslata alapján levezető elnököt választ, eltérő küldöttközgyűlési határozat hiányában a szavazatokat az egyik elnökségi tag számlálja, a jegyzőkönyvet pedig egy másik másik elnökségi tag vezeti. A küldöttközgyűlés ügyrendi határozatokat hoz a határozatképesség, a jegyzőkönyv-vezető személye, szükség esetén pedig a napirend módosulása, a levezető elnök személye, a szavazatszámláló megválasztása tárgyában.

 

5.1.4.3. A küldöttközgyűlés határozatait az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Az alapszabály elfogadásához, módosításához – valamint az egyesület programjának elfogadásához –  A küldöttközgyűlés tagjainak háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttközgyűlési döntéséhez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

Az elnökség szakosztályvezető tagjainak megválasztása során a küldöttközgyűlés csak az elnökségbe delegálandó szakosztályvezető személyét választhatja meg.

 

5.1.4.4. A határozatot – elfogadását követően, annak felolvasásával – a levezető elnök szóban kihirdeti. A határozat szövegét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A meghatározott személyt érintő határozatot, ha a küldöttközgyűlésen nem jelenik meg, az érintettel az elnökön keresztül írásban, igazolható módon (különösen ajánlott levél útján), a határozat meghozatalától számított 15 napon belül kell közölni.

 

5.1.5. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatásköre:

 

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselők (elnök, a két elnökhelyettes, a titkár, valamint az 5 szakosztályvezető elnökségi tag) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés (éves pénzügyi terv) elfogadása;

e) az éves beszámoló elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) tagsági díj megállapítása;

k) szakosztályok, szakágak alapítása és megszüntetése;

l) a gazdasági csoportvezető éves egyesületi gazdálkodási beszámolójának megvitatása és elfogadása;

m)  pénzeszközök évenkénti felosztása elnökség, szakosztályok, illetve szakágak közötti a már jóváhagyott elosztási rendszer kritériumai alapján;

n) döntés az év sportolója cím odaítéléséről az elnökség előterjesztése alapján;

m) döntés tiszteletbeli elnök megválasztásáról.

 

5.1.6. Az egyesület tiszteletbeli elnökének megválasztása

 

Az egyesület küldöttközgyűlése az egyesületet támogató személyek közül tiszteletbeli elnököt választhat, illetve a megválasztott tiszteletbeli elnököt visszahívhatja.

Tiszteletbeli elnöknek erkölcsi elismerésként olyan személy választható, aki az egyesület érdekében több évtizedes kimagasló vezetői tevékenységet végzett.

A tiszteletbeli elnök nem rendelkezik ügyvezetői jogosítványokkal, az egyesületnek nem vezető tisztségviselője és nem képviselője. A tiszteletbeli elnök (amennyiben nem tag) tanácskozási joggal állandó meghívottként vehet részt a küldöttközgyűlésen és az elnökség ülésein. A tiszteletbeli elnök elősegíti az egyesület ismertségének és támogatottságának növelését.

 

5.2. Az elnökség – az egyesület ügyvezetése

 

5.2.1. Az elnökség ellátja az egyesület ügyvezetését. Az elnökség kilenc tagból áll, tagjai: elnök, 2 elnökhelyettes, 5 szakosztályvezető elnökségi tag, titkár. Az elnökség tagjait a küldöttközgyűlés négy éves határozott időtartamra választja. Az elnökség állandó meghívottja a gazdasági csoportvezető.

 

5.2.2. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén valamely elnökhelyettes hívja össze. Az elnök legalább 3 elnökségi tag javaslatára köteles az elnökségi ülést összehívni. Az elnökség határozatképes, ha az elnök vagy egy elnökhelyettes, valamint az elnökségi tagok több, mint fele jelen van. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg kell ismételni. Az elnökség ülésein meghívás alapján tanácskozási joggal nem elnökségi tagok is részt vehetnek. A határozathozatalkor nem szavazhat az az elnökségi tag, akinek személyére vonatkozóan a jelen alapszabály 5.1.4.3. pontjában meghatározottak fennállnak. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvre és jelenléti ívre a küldöttközgyűlési jegyzőkönyv szabályai megfelelően irányadók.

 

5.2.3. Az elnökség hatásköre

 

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttközgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttközgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttközgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a küldöttközgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az elnökség által összehívott küldöttközgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a küldöttközgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) a tag felvételéről való döntés;

n) a jogszabályi és alapszabályi rendelkezésekkel nem ellentétes belső szabályzatok elkészítése;

o) az egyesület sportfejlesztési tervének megvalósítása, kiemelt fejlesztésekre fordítható pénzeszközök felosztása;

p) pályázatokra való jelentkezéssel (egyesületi, szakosztályi) kapcsolatos feltételek meghatározása, a pályázatokra való jelentkezés biztosítása;

q) fegyelmi jogkör első fokon

r) az egyesület (elnökség, szakosztályok) aktuális pénzügyi helyzetének áttekintése, szükség szerinti intézkedések megtétele;

s) javaslat összeállítása a küldöttközgyűlés részére a sportolók egyesületi szintű jutalmazására;

t) hatásköre kiterjed más jogi személlyel, társadalmi szervezettel történő együttműködés kialakítására, az azt szabályozó szerződés megkötésére, erről szóló határozatairól köteles a küldöttközgyűlést tájékoztatni;

u) határozat a sportolók egyesületi szintű további elismeréséről, díjazásáról és jutalmazásáról;

v) az egyesület sportfejlesztési tervének kidolgozása, a fejlesztési célok kijelölése, a sport-szakmai munka végrehajtásának szervezése, illetve ellenőrzése.

 

5.2.4. Az elnökség tagjainak kötelezettségei

 

a) Az elnökség tagjai kötelesek a küldöttközgyűlésen részt venni, a küldöttközgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.

b) Az elnökség tagjai feladataikat ingyenesen vagy a küldöttközgyűlés határozatában megjelölt díjazás ellenében látják el. Igazolt költségeik megtérítésére minden esetben jogosultak.

c) Az elnökség tagjai ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

 

5.2.5. Az egyesület képviselete, az egyesület vezető tisztségviselőinek feladatai

 

5.2.5.1. Az egyesület elnöke az egyesület önálló aláírási joggal rendelkező, általános terjedelmű képviseleti joggal bíró vezető tisztségviselője. Vezeti és szervezi az elnökség munkáját. Az elnök:

1. irányítja és ellenőrzi az elnökségi tagok munkáját, ellenőrzi az egyesület és az egyes szakosztályok tevékenységét, a sportegyesület gazdálkodását;

2. rendelkezési jogot gyakorol az egyesületi bankszámla felett, utalványozási jogot gyakorol, mely jogát akadályoztatása esetén írásban átruházhatja az elnökség kijelölt tagjára;

3. felelős az egyesület gazdálkodásáért;

4. az egyesülettel munkaviszonyban állók felett munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint;

5. intézkedik és dönt a küldöttközgyűlés vagy az elnökség határozatával hatáskörébe utalt ügyekben;

6. az alapszabályban foglaltak szerint összehívja a küldöttközgyűlést, illetve az elnökség ülését.

 

5.2.5.2. Az egyesület titkárának feladatai:

1. Az egyesületi szervezeti élet folyamatosságának biztosítása (elnökségi, küldöttközgyűlési ülések előkészítése, lebonyolítása, szakosztályi ilyen irányú tevékenység koordinálása)

2. Egyesületi szintű szabályzatok kidolgozása, aktualizálása, kézbentartása.

3. Javaslatterv elkészítése az egyesület éves költségtervezését illetően.

4. Elnökség, küldöttközgyűlés, szakosztályok éves sportszakmai tervek és beszámolók elkészítésének koordinálása.

 

5.2.5.3. Az egyesület sportszakmai elnökhelyettesének feladatai:

1. Az ME ZRt. egészségvédelmi program évenkénti integrálása, az egyesület működési területére.

2. Egyesületi sportprofil lehetséges fejlesztése, módosítása.

3. Szakosztályok sportszakmai tevékenységének koordinálása, ellenőrzése, értékelése.

4. Egyesületen belüli kommunikációs rendszer fejlesztése.

5. Az elnök akadályoztatása esetén képviseli az egyesületet.

 

5.2.5.4. Az egyesület gazdasági elnökhelyettesének feladatai:

1. Egyesületi ill. szakosztályi szintű pénzgazdálkodás ill. költségfelhasználás ellenőrzése.

2. Külső cégekkel való kapcsolatteremtés kimunkálása, a szponzorálási lehetőségek elérhetősége céljából.

3. Egyesületi tagfejlesztési politika kidolgozása, végrehajtás szervezése.

4. Egyesületi tagösszetétel/tagdíjrendszer korrekciójára javaslat kidolgozása.

5. Az elnök akadályoztatása esetén képviseli az egyesületet.

 

5.2.5.5. Az egyesület szakosztályvezető elnökségi tagjainak feladatai:

1. Rendszeresen és tevékenyen részt vesz a sportegyesület feladatainak meghatározásában, megvalósításában, az egyesület irányításában; a határozatok előkészítésében és meghozatalában; a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében.

2. Jogosultak és kötelesek a sportegyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.

3. Részt vesznek a sportszakmai, gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatok kimunkálásában és végrehajtják azokat.

 

 

5.2.6. A gazdasági csoport vezetőjének feladatai:

1. A számviteli törvény és az éves adótörvények betartásával a számviteli és könyvelési feladatok elvégzése.

2. A sportegyesület éves gazdálkodásáról szóló beszámolójának elkészítése.

3. Havi bizonylatos számlakimutatás, pénzforgalmi jelentés (pénztár és banki megbontásban), költségelemzések készítése.

4. A Gazdálkodási szabályzat betartása.

5. Az egyesület elnökségével való folyamatos kapcsolattartás, illetve együttműködés az egyesületi szintű feladatok végrehajtása érdekében.

 

5.2.7. Összeférhetetlenségi szabályok

 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok.

Vezető tisztségviselő, így az elnökség tagja az lehet, aki

– nagykorú;

– a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

– aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

– akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő az,

– akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

– akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

5.2.8. A vezető tisztségviselő felelőssége

 

5.2.8.1. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

 

5.2.8.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

 

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

5.2.9. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

 

A vezető tisztségviselő az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

 

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

5.2.10. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) az elnökségi tag halálával;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A küldöttközgyűlés az elnökség tagját bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

 

5.3. Az egyesület felügyelőbizottsága

 

5.3.1. Az egyesület felügyelő szerve a háromtagú felügyelőbizottság. Tagjait – köztük az elnököt – a küldöttközgyűlés 4 éves határozott időtartamra választja meg.

 

A felügyelőbizottság tagjainak jogviszonya az elfogadással jön létre. A tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi. A felügyelőbizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.

 

A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülést tart, melyet a felügyelőbizottság elnöke hív össze. A felügyelőbizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel, de minden esetben legalább két tag támogató szavazatával hozza. A felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

 

5.3.2. A felügyelőbizottság feladata és hatásköre:

– ellenőrzi az egyesület jogszabály-, alapszabály-, belső szabályzatok-, küldöttközgyűlési és elnökségi határozatok szerinti működését, azok végrehajtását, betartását, biztosítja az előbbiekben említett szabályok és határozatok összhangját;

– ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, pénzforgalmát, pénzügyi tevékenységének és gazdasági működésének szabályszerűségét;

– köteles a küldöttközgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a küldöttközgyűlésen ismertetni

– véleményezi a költségvetési tervezetet;

– az elnökségtől bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az egyesület nyilvántartásaiba, irataiba bármikor betekinthet;

– a tapasztalt hiányosságokról, észrevételekről rendszeresen tájékoztatja az elnököt és az elnökséget;

– munkarendjét és ügyrendjét maga határozza meg;

– üléseiről az elnöke – a küldöttközgyűlési jegyzőkönyvre irányadó szabályok szerint – jegyzőkönyvet készít és a tagok aláírásukkal hitelesítik.

 

5.3.3. Az éves költségvetés elfogadása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása tárgyában a küldöttközgyűlés, illetve az elnökség csak a felügyelőbizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet. Az egyesület elnökségének tagjai, valamint az egyesület egyéb tisztségviselői kötelesek a felügyelőbizottság tagjai által kért felvilágosításokat megadni, a vizsgálandó anyagot rendelkezésre bocsátani, az egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani.

 

5.3.4. A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a küldöttközgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

A küldöttközgyűlést vagy az elnökséget a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a küldöttközgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

5.3.5. Kizáró és összeférhetetlenségi okok, felelősség

 

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

 

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

 

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

 

5.4. Az ME Zrt. képviselője (Társasági képviselő): A társasági képviselőt az alapító bázisszerv delegálja. Feladata és megbízatása:

1. A sportegyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata.

2. A pénzügyi és gazdálkodási szabályzat betartásának ellenőrzése.

 

5.5. A tagi gyűlés

 

A tagi gyűlés az egyesület tanácsadó és véleményező szerve amely rendszeres időközönként, de legalább minden 50. hónapban véleményt nyilvánít az egyesület stratégiájáról és működési irányáról.

 

A tagi gyűlés:

1. elfogadja az elnökségnek az egyesület négy éves tevékenységéről beterjesztett szakmai és gazdasági beszámolóját; és

2. elfogadja az egyesület négy évre szóló sportszakmai és stratégiai tervét.

 

A tagi gyűlés bármely kérdést megtárgyalhat és arról véleményt formálhat.


A tagi gyűlés tagjai az egyesület tagjai.

 

A tagi gyűlés keretében megtarthatóak a küldöttközgyűlési választások. A tagi gyűlést az elnök hívja össze a küldöttközgyűlésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával. A tagi gyűlés határozatképességére, határozathozatali rendjére, jegyzőkönyvezésének szabályaira a küldöttközgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

 

6.

A szakosztályok

  

6.1. Szakosztályok, szakágak alapítása

 

6.1.1. A szakosztályok és szakágak alapítása a küldöttközgyűlés kizárólagos hatásköre.

 

6.1.2. A szakág alapítását legalább 10 tag vagy tagjelölt kezdeményezheti a kérelem benyújtását megelőző 1 évben legalább 11 fő dokumentált, rendszeres, éves sportprogram alapján végzett edzési és sportolási tevékenysége igazolásával és a tagjelöltek belépési nyilatkozatának benyújtásával. Az alaplétszámot (11 fő) csak az ME Zrt. alkalmazottja, családtagja, vagy nyugdíjasa töltheti fel. A szakág működési körében köteles az ME ZRt. egészségvédelmi program sportolással összefüggő elemeinek elősegítése. A szakág a küldöttközgyűlési határozattal történő alapítását követően a Multisport szakosztály kereten belül működik. A szakágak minimális létszáma: 11 fő (10 fő tag + 1 fő szakágvezető).

 

6.1.3. A multisport szakosztály szakágainak fejlődése esetén új szakosztályok alapításának alapfeltétele, hogy az egyesület keretein belül legalább 35 fő két éven át éves program alapján végzett rendszeres edzési, és sportolási tevékenységet végez és az alábbi három feltétel közül legalább egynek eleget tesz:

– A szakosztály sportbázist, vagy sporteszközöket tart fenn, és lehetővé teszi az egyesület többi tagja részére is az általa üzemeltetett pályák, sporteszközök használatát.

– A szakosztály a magyar országos bajnokságban folyamatosan eredményesen szerepel 1-10 közötti helyezést ér el.

– Az új szakosztály a Multisport szakosztályból kiválik és önálló szakosztályként működik tovább a küldöttközgyűlés határozatának megfelelően.

 

6.2. Szakosztályok, szakágak megszűnése

 

6.2.1. A szakosztály és a szakág megszüntetése a küldöttközgyűlés hatásköre. A megszüntetést kezdeményezheti az elnökség, vagy az érintett szakosztály, szakág.

 

6.2.1. Amennyiben a szakág létszáma a minimális létszám alá csökken, a szakág további működéséről a küldöttközgyűlés határoz. A szakosztályt szakággá kell átminősíteni és a Multisport szakosztályhoz sorolni, amennyiben a létszám legalább egy éven át 30 főre vagy az alá csökken, illetve a 6.1.3. pontban foglalt szakosztályi kritériumok egyikének sem tesz eleget.

A létszám megállapításánál minden esetben az átlagos statisztikai létszámot kell meghatározni, amely január 1-től december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

A megszűnő szakosztály vagy szakág használatában álló eszközökről, vagyonról a küldöttközgyűlés határoz.

 

6.3. Az egyesület szakosztályai

 

Az egyesület szakosztályai és a Multisport szakosztály szakágai az alábbiak:

1. Alpesi sí szakosztály

2. Kosárlabda szakosztály

3. Multisport szakosztály

– asztalitenisz szakág

– futó szakág

– természetjáró szakág

– kispályás labdarúgás szakág

– teke szakág

– erőemelő szakág

4. Tenisz szakosztály:

5. Vízisport szakosztály:

 

6.4. A szakosztályok működése

 

6.4.1. A sportegyesületben sportáganként szakosztályok működnek. A szakosztályok munkáját a szakosztályvezetőség irányítja. A szakosztályok vezetősége a szakosztályvezetőből, a szakosztály küldöttközgyűlési tagjaiból és küldöttközgyűlési póttagjából áll. A szakosztályok vezetőjét, a küldöttközgyűlési tagokat és a küldöttközgyűlési póttagot a küldöttközgyűlés tagjainak megválasztásával (5.1.2. pont) egyidejűleg választják meg. Szakosztályvezető csak a szakosztályi tagok közül kerülhet megválasztásra. A multisport-szakosztály vezetőjét a multisport-szakosztály szakágvezetői választják meg.

 

6.4.2. A szakosztály vezetője dönthet úgy, hogy a fentiekben megválasztott személyeken felül másokat is bevon a szakosztály irányítási munkájába. Ezeket a személyeket nem kell megválasztani és a szakosztály küldöttközgyűlésen való képviseletére sem jogosultak.

Amennyiben a szakosztályvezető illetve a szakosztály által delegált küldöttközgyűlési tag munkája alól felmentését kéri, úgy rendkívüli szakosztályi tisztségválasztó gyűlésen, időközi választás keretében kell pótlásukról gondoskodni.

A szakosztályok működésére vonatkozóan megállapított további szabályokról az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

 

6.5. A szakosztályvezetők feladatai

 

6.5.1. Elnökségi tagságból fakadó feladataikon túl a szakosztályvezetők feladata:

1. A szakosztály előre tervezett folyamatos sporttevékenységének tervezése, feltételeinek biztosítása, oktatás-nevelés, versenyek, mérkőzések rendezése, illetve versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése, a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

2. Tevékenységüket az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata szerint végzik; a szakosztály éves sportszakmai programja és pénzügyi terve alapján.

3. A szakosztályi vezetők felelősek a kiszabályozott erőforrások sportszakmai célokra történő, előírások szerinti felhasználásáért, az egyesületi szabályzatok betartásáért.

4. Az éves szakosztályi tevékenység végrehajtásáról írásban számolnak be küldöttközgyűlés, és írásban vagy szakosztályi gyűlés keretében szóban a tagság felé.

5. Teljeskörűen felelősek a szakosztály részére biztosított pénzeszközök törvényes és előírt felhasználásáért.

 

6.6. A szakágak működési keretei

 

A szakágak működésére a szakosztályokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. (6.4. és 6.5. pontokban foglaltaknak megfelelően). A szakág vezetője a szakágvezető, aki a szakág ülésén a szakosztályvezetők megválasztására irányadó szabályok (6.4.1. és 5.1.2. pont) megfelelő alkalmazásával kerül megválasztásra.

 

7.

A sportegyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

 

7.1. Az egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra. Az egyesület a fentiek szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a küldöttközgyűlés külön felhatalmazása alapján köthet. A határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a küldöttközgyűlés újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést a fentiek szerinti szerződésben szerepeltetni kell.

 

7.2. Az egyesület bevételei:

 

a) tagdíjak,

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

d) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

e) befektetési tevékenységből származó bevétel;

f) az a)–e) pontok alá nem tartozó egyéb bevételek, különösen: jogi személyek támogatásai, szponzori díjak, reklámtevékenység bevételei, tárgyi eszközök, készlet értékesítéséből származó bevételek, kamatbevételek, árfolyamnyereség;

g) az egyesület rendezvényeinek, tanfolyamainak bevételei, bérleti, kölcsönzési díjak;

h) pályázatok és egyéb befizetések

 

Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

 

 

7.3. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

 

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

7.4. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a jelen alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, a célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.  Az egyesület tevékenysége során tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tartozásaiért a tagok tagdíjfizetési kötelezettségükön túl nem felelnek. A tagdíj összegét az éves költségvetés elfogadásával együtt a küldöttközgyűlés határozza meg.

 

A tag köteles megfizetni az egyesülettől díj ellenében igénybe vett szolgáltatások ellenértékét és köteles megtéríteni azt a kárt, ami az egyesület által üzemeltetett, fenntartott eszközökben gondatlanságból vagy szándékosan okozott, illetőleg amely az eszközök visszaszolgáltatásának elmaradásából ered.

 

7.5. Az egyesület céljai szerinti alaptevékenységeit és vállalkozási tevékenységét különösen a TEÁOR-jegyzékben alább meghatározott tevékenységi körökben végzi:

 

9312'08 - Sportegyesületi tevékenység – főtevékenység

 

 

4761'08 Könyv-kiskereskedelem

4762'08 Újság-, papíráru-kiskereskedelem

4778'08 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme

5520'08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

5610'08 Éttermi, mozgó vendéglátás

5621'08 Rendezvényi étkeztetés

5629'08 Egyéb vendéglátás

5630'08 Italszolgáltatás

5811'08 Könyvkiadás

5814'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

5819'08 Egyéb kiadói tevékenység

5913'08 Film-video és televízió program terjesztése

5914'08 Filmvetítés

5920'08 Hangfelvétel készítése kiadása

6209'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

6311'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

6312'08 Világháló-portál szolgáltatás

6820'08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

7420'08 Fényképészet

7430'08 Fordítás, tolmácsolás

7911'08 Utazásközvetítés

7912'08 Utazásszervezés

7990'08 Egyéb foglalás (idegenvezetés)

8230'08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

8520'08 Alapfokú oktatás

8531'08 Általános középfokú oktatás

8532'08 Szakmai középfokú oktatás

8552'08 Kulturális képzés

8559'08 M.n.s. egyéb oktatás

8560'08 Oktatás kiegészítő tevékenység

 

 

7.6. Az alapszabály elfogadásakor az egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Befektetési tevékenység esetében befektetési szabályzatot kötelező készíteni, melyet a küldöttközgyűlés fogad el.

 

7.7. Az adománygyűjtés szabályai. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 

7.8. A könyvvezetés nyilvántartási szabályai. Az egyesület az alapcél (ezen belül közhasznú) szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

 

Az egyesület a letétbe helyezési kötelezettségének az egyesületek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

 

7.9. A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A pénzeszközök a Költségvetési Tervezési Szabályzatban foglaltak szerint a küldöttközgyűlés döntése alapján kerülnek kiszabályozásra. A pénzfelosztási javaslatot az elnökség készíti elő és terjeszti döntéshozásra a küldöttközgyűlés elé.

 

8.

Egyéb rendelkezések

 

 8.1. A határozatok bíróság előtti megtámadása

 

Az egyesület tagja, a jogi személy vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna.

 

A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

 

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

 

8.2. A sportegyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok és a szakosztályok szervezetét, feladatait és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) kell meghatározni. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben a sportegyesület alapszabályával. A gazdálkodással, pénzügyi tevékenységgel összefüggő, ill. az egyesületi működés további részterületeinek szabályozása az elnökség feladata.

 

8.3. Az egyesület megszűnik, ha

a) a küldöttközgyűlés döntése alapján egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad);

b) a küldöttközgyűlés határoz jogutód nélküli megszűnéséről, vagy megállapítja azt;

c) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését;

d) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti;

e) jogszabályban meghatározott egyéb esetben;

és a megfelelő eljárás (a jogszabályok által előírt végelszámolás, kényszer-végelszámolás vagy felszámolási eljárás) lefolytatását követően az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

 

A küldöttközgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

8.4. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

Az egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

8.5. A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben, a Ptk, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint a civil szervezetekre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

 

ZÁRADÉK

 

Ezen alapszabályt az egyesület tagjai a 2016. október 25. napján megtartott küldöttközgyűlésen fogadták el.

 

A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosult részek dőlten szedve, aláhúzással kerültek megjelölésre.

 

Gyöngyös, 2016. október 25.

 

 

 

_________________________________

Cs. Nagy István

elnök

Mátra Sportegyesület

 

Ellenjegyzem. A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Dr. Bajusz Gergely | ügyvéd

 

[1149 BUDAPEST, Angol utca 38.]