Világgazdaság Energia melléklet

A Mátrai Erőmű: az EU éghajlatvédelmi stratégiájának való megfelelés  Gondolatok a klímapolitikához 2009. február 27-én az Intercontinental Hotelben megtartott klímacsúcson a politika, a gazdaság, a környezetvédelmi és más civil szervezetek képviselői egységesen az elkötelezettségüket juttatták érvényre az Európai Unió klíma-energia csomagjának bevezetése az alacsony karbontartalmú gazdaságra történő átállás megvalósítása mellett. Már a klímacsúcs szüneteiben lefolytatott beszélgetésekből is visszatükröződött azonban, hogy a résztvevők mindegyike a saját politikai, gazdasági és egzisztenciális érdekének megfelelően mást gondol a klímapolitikai célok elérésének az útjáról. Noha a klímaváltozás mérséklése vagy megakadályozása az egész civilizáció érdeke és célja, és ebben a vetületben célként rögzíthető, nem szabad elfelejteni azt, hogy az Európai Unió klíma energia csomagja egy fontos gazdasági eszköz a klímapolitikai célok elérésére. A politika felelőssége, hogy a klímapolitikai célok kitűzése révén egy alacsony karbontartalmú, de értékteremtő gazdaságot hozzon létre. Ezért minden országnak meg kell találnia a nemzetgazdaságához illeszkedő legjobb eszközöket a klímapolitikai célok elérésére. Ahogyan a ’90-es évektől Nyugat-Európában több százezer új munkahely jött létre a szélerőmű-parkok létesítése kapcsán, vagy az Európai Tanács 2006. márciusi döntését követően (elnökségi következtetések) a mai napig Németországban több, mint 100.000 új munkahely jött létre a biomassza-termelés révén, ugyanúgy Magyarországon is meg kell vizsgálni majd minden esetben, hogy amikor az állam támogatást ad és a fogyasztó megfizeti a megújuló energiákkal kapcsolatos megnövekedett költségeket, akkor ennek hasznai hol jelennek meg a magyar gazdaságban, hol jelennek meg a büdzsében, vagyis hogy ellentételezzük ezt a lakosságnak. Ha a klímapolitikai célokkal Nyugat-Európában vagy Ázsiában teremtünk új munkahelyeket, akkor a klímapolitikai célok elérése nem a magyar lakosság boldogulását, hanem a további elszegényedését fogja jelenteni. Amikor tehát egy új, alacsony karbontartalmú gazdaságról beszélünk, akkor a klímapolitikai céloknak alárendelt, új értékteremtő gazdaság kibontakoztatásáról van szó, amelynek célja az ellátás-biztonság fenntartása és növelése, a versenyképes (kvázi alacsony árú) villamos energia piac fenntartása, amelyet úgy kell elérni, hogy Magyarországon értéket teremtsen és munkahelyeket hozzon létre vagy őrizzen meg. A szénerőművek jövője Amikor a klímapolitikáról beszélünk, a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről, akkor hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy ne építsünk új szénerőműveket, vagy csökkentsük a szénerőművi villamos energia termelést. Ugyanakkor elfeledkezünk arról, hogy a magyarországi villamos energia termelés révén kibocsátott széndioxidnak alig több, mint a fele származik a szénerőművektől, a fennmaradó részt a gázerőművek adják, noha ez utóbbiak kiterhelése az utóbbi években a rendkívül magas gázárak miatt intenzíven csökkent. Napjainkban azonban közel 3000 MW gázerőmű építése van számba véve, vagy áll építés alatt, amelyek Magyarország számára a széndioxid-kibocsátási problematika expandálását fogják jelenteni. A szén a világ energiatermelésében ma közel 50%-kal van jelen. Mindemellett a szénkészletek bizonyíthatóan hosszabb időre elégségesek, mint a gáz- vagy olajkészletek, ezért a világ nem tud és nem fog lemondani a szén energetikai hasznosításáról. Ezt már csak azért sem teheti, mert az atomerőművek létesítése a szabályozási problémák miatt szintén korlátokba ütközik, ugyanakkor a szénből előállított villamos energia ára kevesebb, mint fele a gázból előállított villamos energiának. A fenti tényekből kiindulva a műszaki társadalom ma azon dolgozik, hogy a tisztaszén-technológiákat kibontakoztassa, ipari méretekben gazdaságossá tegye. Magyarországon a szénből előállított villamos energia aránya kevesebb, mint 20%, és 2020-ra ez az arány kb. 12%-ra csökken. Ebből érzékelhető, hogy a világ vagy Európa más gazdaságainak sokkal nagyobb problémákkal kell szembenéznie. Az evolúciós fejlődési folyamatban a kisteljesítményű szénerőművi kapacitások az ezredfordulót követő második évtizedig lényegében eltűnnek a piacról, bezárásra kerülnek. A nagyobb teljesítményű (300 MW fölötti) egységek fokozatosan széndioxid-mosókkal lesznek ellátva, míg az új egységek már módosított technológiával létesülnek, biztosítva a CO2-leválasztást, és a tárolást. A világ tehát nem mond le és nem is mondhat le a szén energetikai hasznosításáról azt alapul véve, hogy az ellátás-biztonságot fenn kell tartania, és a villamos energia versenyképessége elengedhetetlen az ipar versenyképességének megtartása érdekében. Annak érdekében, hogy a szén által okozott üvegház-hatást megakadályozzuk, gondoskodnunk kell a tüzelőanyag magas hatásfokon történő hasznosításáról, és a klímapolitikai célokkal összhangban a kibocsátás csökkentéséről, a széndioxid leválasztásáról. Az EU éghajlatvédelmi stratégiájának való megfelelés A Mátrai Erőmű a nemzetgazdaságban betöltött szerepe, a villamos energia árakra, a munkahelyekre és a más gazdasági szegmensekre (például cementipar, gipszkarton-gyártás, stb.) gyakorolt hatások miatt nem mondhat le a lignit energetikai hasznosításáról, ugyanakkor felelős az Unió klíma-energia csomagjában rögzített valamennyi cél elem elérését a saját területén elősegíteni. A Mátrai Erőmű 2020-ig az energiafelhasználás hatékonyságát (az erőmű hatásfokát) összességében közel 20%-kal fogja növelni, miközben a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya Visontán el fogja érni a 20%-ot, a fajlagos széndioxid-kibocsátás pedig 20%-ot meghaladóan csökken. A Mátrai Erőmű a jelenleg érvényes tervei szerint az ezredfordulót követő évtized közepére évente 1 TWh villamos energiát fog előállítani megújuló energiaforrásokból, amely a klíma-energia csomag cél évében 2020-ban a magyar villamosenergia-termelés 2%-át fogja kitenni. A Mátra széndioxid-kibocsátása 2005-ben 6,2 millió tonna volt, melyet a 100 MW-os blokkok leállítása a második évtized közepén 1,8 millió tonnával csökkent. A biomasszák energetikai hasznosítása illetve annak a növelése összesen 1.000.000 tonnával csökkenti az éves kibocsátást. A más, mezőgazdasági célra nem hasznosítható területeken történő energetikai nyersanyag-termelés a mezőgazdaság számára egy kibontakozási lehetőséget jelent, miközben hazai értékteremtés történik. Az elkövetkezendő évtizedben, amikor is az erőművek kötelesek lesznek a termeléshez szükséges széndioxid-kibocsátási egységeket aukciókon, vagy a CO2-kereskedelemben beszerezni, és annak költségét továbbhárítják a villamos energia fogyasztókra, itt a fogyasztó által megfizetett CO2-költségeknek a hazai értékteremtésbe történő visszaforgatásáról van szó.