Hulladékgazdálkodás

A Mátrai Erőmű ZRt. kiemelt célja levegő, a talaj és a felszíni, vagy felszín alatti vízszennyezések megelőzése.

A veszélyes és nem veszélyes, a kommunális, illetve az ipari hulladékok gyűjtésének, szelektálásának, hasznosításának vagy ártalmatlanításának hatékonyság növelését tűzte ki célul a társaság. A munkahelyi gyűjtőhelyek, a központi hulladékgyűjtő, a szelektív kommunális gyűjtőhelyek továbbfejlesztése/fenntartása folyamatosan működik a társaságnál.

A hulladékot képező anyagok életciklusa (input/output) nyomon követésre kerül a vállalat egységes vállalatirányítási rendszerén („SAP-n”) keresztül.

4.1 Szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés az újra feldolgozás első lépése. A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatása komoly környezeti célja a Mátrai Erőmű ZRt.-nek.

A társaság területén Visontán 15 db, Bükkábrányban 3 db kültéri hulladékgyűjtő sziget és összesen 25 db beltéri szelektív hulladékgyűjtő egység található.

Szelektíven gyűjtött legfontosabb hulladékfajták a papírhulladék, az üveghulladék, a PET  palack hulladék, a fémhulladék, és a hulladékká vált elemek.

4.2 Kommunális, nem veszélyes hulladékgyűjtés

A kommunális és nem veszélyes hulladékok gyűjtése környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező személyekkel, illetve cégekkel történik az aktuális jogszabályoknak megfelelően azon hulladékok vonatkozásában, melyek nem minősülnek veszélyes hulladéknak.

4.3 Veszélyes hulladékgyűjtés

A hulladékokról szóló törvény, és a hozzá tartozó végrehajtási rendeletek előírják a veszélyes hulladékok tulajdonosainak/termelőinek gyűjtési, nyilvántartási, folyamatos adatszolgáltatási, kezelési kötelezettségeit, melyeknek a Mátrai Erőmű ZRt. szervezeti egységeinek meg kell felelnie.

A veszélyes hulladékok a további kezelésnek megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, környezet károsítást kizáró módon, a megfelelően kialakított gyűjtőhelyen kerülnek összegyűjtésre.

A Mátrai Erőmű ZRt. tevékenysége során keletkező összes veszélyes hulladékot az annak begyűjtésére, valamint tárolására, szállítására és/vagy kezelésére csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személynek vagy szervezetnek adja át. A tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokról folyamatosan elektronikus és egyéb nyilvántartás kerül vezetésre, mely mindig naprakész.

4.4 Hulladék-feldolgozás

A Mátrai Erőmű ZRt. a 2015-ös évben kezdte meg a tevékenysége végzése során keletkező kábelhulladékok feldolgozását és nyersanyagként történő értékesítését. Az ehhez szükséges válogató berendezések beszerzését követően a környezetvédelmi hatóság a tevékenység végzését engedélyezte.

Ezzel a hulladékgazdálkodási fejlesztés mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból előrelépés a társaság számára.

4.5 Zagyelhelyezés

A sűrűzagyos technológia előnyei

sűrűzagy.doc

                                                  Sűrűzagyos salak-pernye eltávolítás

A Mátrai Erőmű két 100 MW-os, egy 220 MW-os és két 232 MW-os blokkjának kazánjaiban évente kb. 7,5 millió tonna lignit kerül eltüzelésre, amelyből évente kb. 1,5 millió tonna tüzelési maradék, pernye és salak keletkezik. A pernye a szénportüzelés során a kazán tűzterében keletkező 1 mm-nél kisebb méretű hamuszemcsékből áll, amelyeket a füstgázból az elektrofilterek választanak le. A salak nagyobb darabokba összetapadó hamu, amely a kazán tűztere alatti utóégető rostélyra hullik. Innen salakelmosató medencébe (1) jut, ahol lehűl, és aprítás után (2) salakzagyszivattyúk szállítják tovább. A salak és pernye keletkezési aránya: 15% : 85%. A tüzelési maradékok környezetet nem szennyező módon való elhelyezése érdekében a társaság az ún. sűrűzagyos salak-pernyeelhelyezési technológia megvalósítását határozta el. A sűrűzagy a tüzelési maradékokból mindössze egy résznyi víznek intenzív bekeverése útján állítható elő, és nyomás alatti csővezetéken szállítható a lerakóra. A lerakott pépes sűrűzagy néhány nap alatt – a pernyéből kioldódó anyagok közötti kémiai folyamat révén – átalakul, és a szemcsés összetételű salak-pernye szilárd halmazállapotú pernyekővé válik. Az átalakulás kémiailag és ásványtanilag komplex folyamat. A nagy fajlagos felületű pernyéből a vízzel való keveredés során a szabad kalcium-oxid komponens kalcium-hidroxiddá (Ca(OH)2) alakul, amely a pernye szilícium- és alumíniumtartalmú ásványi anyagaival reakcióba lépve kalcium-alumínium-szulfát-szilícium-hidrát ásványfázisokat alkot. A sűrűzagy depónia felülete nem porzik, elszivárgó víz hiányában pedig a felszín alatti vizek minőségét nem befolyásolja. A zagymedencéből (3) kiszivanyúzott salakzagy az ülepítőkben (11) részben víztelenítve a CIRCUMIX sűrűzagykeverőbe (12) jut. A füstgázból elektrofilterekkel (5) leválasztott pernye fluidizációs csatornákon (6) szállítva adagolósilóba (10), majd ugyancsak a sűrűzagy-keverőbe jut. A CIRCUMIX keverő 35 m3 térfogatú, acéllemezből készült, cirkozit-kerámia kopásálló bevonattal ellátott edény. Az edényen belül a besűrített salak és a száraz pernye elkeveredése a dinamikus anyagáramlás révén történik. Az edény aljáról az anyagkeveréket két Warman típusú zagyszivattyú kiemeli, átmixeli és visszajuttatja a berendezés fejrészébe (14), ill. a tartályba (15). A folyamatos cirkuláció és a szivattyúkkal való keverés-szállítás révén áll elő a sűrűzagy. A már előállított sűrűzagyot három Warman-szivattyú (16) csővezetéken továbbítja a zagytérre.Az új technológia 1999. évtől üzemel. A beruházásnak környezetvédelmi jelentősége mellett gazdasági előnye a kis vízigény és vízforgalom, ill. a deponált anyag nagyobb térfogatsűrűsége miatt előálló kisebb depóniaigény.