Megfelelés az EU éghajlatvédelmi stratégiájának

Környezetvédelem

Tópart 2

2009. FEBRUÁR – 2. SZÁM                                 33

 

Gondolatok a klímapolitikához

A februári klímacsúcson a politikai, gazdasági, környezetvédelmi és más civilszervezetek képviselői egybehangzóan az elkötelezett­ségüket fejezték ki az Európai Unió klíma-energia csomagjának bevezetése, az alacsony karbontartalmú gazdaságra történő átállás megvalósítása mellett.
A klímacsúcs szüneteiben folytatott beszélgetésekből is kiderült azon­ban, hogy a résztvevők mindegyi­ke – saját politikai, gazdasági és egzisz­tenciális érdekeinek megfelelően – mást gondol a klímapolitikai célok elérésének módjáról. Amikor egy új, alacsony kar-bontartalmú gazdaságról beszélünk, akkor a klímapolitikai céloknak aláren­delt, új értékteremtő gazdaság ki        bontakoztatásáról van szó, amelynek célja az ellátásbiztonság fenntartása és növe­lése, a versenyképes (alacsony árú) villa­mosenergia-piac fenntartása, amit úgy kell elérni, hogy Magyarországon érté­ket teremtsen és munkahelyeket hoz­zon létre vagy őrizzen meg.

 

A klímapolitika és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kapcsán hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy ne építsünk új szénerőműveket, vagy csökkentsük a szénerőművi villa­mosenergia-termelést. Ugyanakkor elfeledkezünk arról, hogy a magyarországi villamosenergia-termelés követ­keztében kibocsátott szén-dioxidnak csak alig több mint a fele származik a szénerőművektől, a fennmaradó rész a gázerőművektől ered, noha ez utóbbiak terhelése az elmúlt években – a rendkívül magas gázárak miatt – jelen-tősen csökkent. Napjainkban azonban közel 3000 MW összteljesítményű gáz-erőmű építése van tervbe véve vagy folyamatban, amelyek hazánk számára a szén-dioxid-kibocsátási probléma fokozódását fogják jelenteni.A szén a világ energiatermelésében ma közel 50 százalékkal van jelen. Nálunk a szénből előállított villamos energia aránya kevesebb, mint 20 száza-lék, és 2020-ra ez az arány 12 százalékra csökken. Mindemellett a Föld szén-készletei bizonyíthatóan hosszabb időre elegendőek, mint a gáz- vagy olaj-készletek, ezért a világ nem tud és nem
fog lemondani a szén energetikai hasz­nosításáról. Ezt már csak azért sem teheti, mert az atomerőművek létesíté­se a szabályozási problémák miatt szin­tén korlátokba ütközik, ugyanakkor a szénből előállított villamos energia ára kevesebb, mint fele a gázból előállított villamos energiának. A fenti tényekből kiindulva a szakemberek ma azon dol­goznak, hogy a tisztaszén-technológiá­kat kifejlesszék, és ipari méretekben gazdaságossá tegyék.Az evolúciós fejlődési folyamatban a kis teljesítményű szénerőművi kapa­citások 2020-ig eltűnnek a piacról, mert bezárják ezeket a létesítménye­ket. A nagyobb teljesítményű (300 MW fölötti) egységeket fokozatosan szén-dioxid-mosókkal látják el, míg az új egységek már módosított technológiá­val létesülnek, biztosítva a CO2-levá­lasztást és a tárolást.A Mátrai Erőmű a nemzetgazda­ságban betöltött szerepe, a villamosenergia-árakra, a munkahelyekre és más gazdasági ágazatokra (például cementipar, gipszkarton gyártás stb.) gyakorolt hatások miatt nem mondhat le a lignit energetikai hasznosításáról, egyszersmind felelős azért, hogy az unió klíma-energia csomagjában rögzí­tett valamennyi célelem elérését a saját területén elősegítse.A Mátrai Erőmű 2020-ig az ener­giafelhasználás hatékonyságát (az erő-mű hatásfokát) összességében közel 20 százalékkal fogja növelni, miközben a megújuló energiaforrásokból előállí­tott villamos energia részaránya Visontán eléri majd a 20 százalékot, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás pedig 20 százalékot meghaladóan csökken.A Mátrai Erőmű a jelenlegi tervei szerint az ezredfordulót követő évtized közepére évente 1 TWh villamos ener­giát fog előállítani megújuló energia forrásokból, ami a klíma-energia cso­mag célévében, 2020-ban a magyar vil­lamosenergia-termelés 2 százalékát teszi majd ki.A Mátrai Erőmű szén-dioxid-kibo­csátása 2005-ben 6,2 millió tonna volt, amit a 100 MW-os blokkok leállítása a második évtized közepén 1,8 millió tonnával fog csökkenteni. A biomasszák energetikai hasznosítása, illetve annak növelése összesen további egy-millió tonnával csökkenti az éves kibo­csátást. A más, mezőgazdasági célra nem hasznosítható területeken történő energetikai nyersanyagtermelés a mezőgazdaság számára kibontakozási lehetőséget kínál.
 

Megfelelés az EU
éghajlatvédelmi stratégiájának

Követelményrendszer• A CO2-emisszió 20 százalékos csök­kentése 2020-ra a 2005. évi (bázis) kibocsátáshoz képest;• A megújuló energia részarányának 20 százalékra (Magyarország esetén 13 százalékra) való növelése 2020-ra;• Az energiahatékonyság 20 százalékos növelése 2020-ra.

A Mátrai Erőmű vállalása (első szcenáriók)• A CO2-emisszió a bázisidőszakban üzemelő technológia vonatkozásá­ban 20 százalékkal csökken, illetve a teljesítmény 37 százalékos növelése (új 400 MWnettó blokk) esetén is alatta marad a bázis (6109 CO2) kibocsátásnak;• A megújuló energia részaránya Visontán 2015-re 20 százalékra növekszik; • Az energetikai hatásfok 17 százalék­kal növekszik.

Valaska József, a Mátrai Erömü igazgatósági elnöke
"MÁTRAI ERŐMŰ ZRT.
Mátrai Erőmű Zrt.3271 Visonta, Erőmű u. 11.

Te l.: (37) 334-000 • Fax: (37) 334-016 E-mail: matra@mert.huHonlap: www.mert.hu