Nagydobásra készül a Mátrai Erőmű Zrt.

Portfolio.hu interjú dr. Valaska Józseffel

Nagy dobásra készül a Mátrai Erőmű - Teljes átalakulást terveznek

2019. március 25. 14:00    nyomtatás
Tíz év múlva a jelenleg 950 megawatt beépített teljesítményű Mátrai Erőmű 1600 megawattos lesz. Az ehhez szükséges jövőbeli fejlesztések célja, hogy a vállalat megőrizze piaci részesedését Paks II. elindulása után is - mondta lapunknak adott interjújában a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Valaska József beszélt a rövid távú fejlesztési terveikről, illetve arról, hogy a tavalyi tulajdonosváltást követően hogyan állították talpra a vállalatot.


Mozgalmas időket élnek a Mátrai Erőműnél; a tulajdonosváltás és a radikális átalakulást célul kitűző hosszú távú vállalati stratégia elfogadása mellett 2018-ban imponáló módon sikerült az előző évi 9,1 milliárd forintos veszteséget is eltüntetni, az adózott eredmény pedig gyakorlatilag csak a visontai naperőmű eladása miatt kapott adókedvezmény visszafizetése miatt lett negatív. Korábban elmondta, hogy ezt az átszervezések és fejlesztések mellett elsősorban villamosenergia-piaci aktivitásuk átalakításával érték el. Mit jelent ez pontosan?

Valaska József: A veszteség eltüntetésének legfontosabb eleme maga a villamos energia-piac fejlődése. A villamos energia nagykereskedelmi ára tavaly drasztikusan emelkedett; 2017-ben az árak átlaga 40 euró volt, 2018-ban pedig 50 euró felett alakult, de 60 euró felett is járt. Legutóbb 2008-ban láttunk hasonló árakat, vagyis a piac tulajdonképpen visszament oda, ahol a pénzügyi-gazdasági válság előtt volt. Eredményességünk javulásának fő eleme tehát a piac fejlődése, aminek alapvető oka a szennyezési jogok díjainak emelkedése volt. Az Európai Tanács tavaly áprilisban fogadta el azt az új mechanizmust, amellyel engedélyezte a bizottságnak azt, hogy az EU ETS rendszerből (az EU szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere) kvótákat vonjon ki, amennyiben az árak alacsonyan alakulnak.

Közrejátszott ebben az is, hogy tavaly nyáron extrém időjárási helyzet alakult ki Európában, meleg volt, de nem fújt a szél, ezért - elsősorban a szélenergia-termelés visszaesése miatt - a megújuló alapon 2018-ban termelt áram a tavalyelőttinek mindössze a 70 százalékát tette ki. A kieső mennyiséget pedig a fosszilis tüzelésű erőművek pótolták, amelyeknek ehhez többlet szennyezési jogra volt szükségük - ez alapvetően hozzájárult az áramár növekedéséhez.

A tanács ugyanakkor hozott egy, az előbbinél is fontosabb döntést, ami kevesebb figyelmet kapott, de amelynek értelmében a ma megvásárolt kvóták 2030-ig érvényesek. Ennek rendkívüli jelentősége van tőkepiaci szempontból is, hiszen ezáltal a kibocsátási engedély tulajdonképpen egy 11 éves futamidejű banki papírrá vált. A bankok a szennyezési jogok heves felvásárlásába kezdtek, amit viszont a termelőknek is le kellett reagálniuk. A termelők nagy része csak havonta, negyedévente vásárol szén-dioxid-kvótát, mivel érthető módon csak biztos termeléshez akarják lekötni. Másrészt a magyar áramtőzsde, a HUPX napi forgalma 2-3 ezer megawatt között van óránként, vagyis durván 60 ezer megawattórát adnak el naponta - ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon a vevők 30 százaléka csak másnapra vesz villamos energiát. Ennek egyértelmű következménye volt, hogy a másnapi árak a szén-dioxid árakkal arányosan rögtön növekedésnek indultak, miközben az úgynevezett clean spark spread (CSS), az elismert tiszta költség (az áramár és tüzelőanyag ára közötti különbség) nem változott.

Nagy dobásra készül a Mátrai Erőmű - Teljes átalakulást terveznek


Fegyelmezett erőműként a tervezett termeléshez 2020-ig előre megvettük a szükséges szén-dioxid-kibocsátási kvótákat, amiket decemberben le is szállítottak nekünk. A tavaly megtakarított kvótamennyiséget étékesítettük, amin jelentős nyereséget tudtunk realizálni.

Elmondható tehát, hogy az erőmű szempontjából ideálisan alakult a 2018-as évük?

Igen, habár a 2018-as év eredményeivel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a Mátrai Erőmű helyzete összességében nem volt kedvező: egyik bányáját bezárta, a másik megnyitásán még dolgozott, viszonylag magas költségei, és még tüzelőanyag-problémái is voltak. A tervezettnél 630 gigawattórával kevesebb villamos energiát termeltünk, azonban árbevételünk csaknem félmilliárd forinttal meghaladta a tervezettet, ami az árak előbb említett emelkedésének köszönhető. Az áremelkedés mértékét érzékelteti, hogy a kieső 630 gigawattóra termelésünk mintegy 12 százalékának felel meg, bevételeink mégis terv felett teljesültek. Ennek eléréhez kellett az is, hogy stratégiánk alapján kizárólag az MVM részére értékesítünk hosszú távra. A fennmaradó mennyiséget azonban a másnapi piacon adtuk el, ahol magasabbak az árak. Ezt a forward piacon nem tudtuk volna elérni, mivel ott nem volt áremelkedés.

Egyéb hatások is hozzájárultak az eredmény kedvező alakulásához: több biomasszát tüzeltünk, ezen túl a naperőművet is értékesítettük illetve ingatlanokat, rekultivált területeket is eladtunk, de a menedzsment az egész cég működését újraszervezte. A naperőműre 2015-ben adókedvezményt vettünk igénybe, de ennek jogosultsága csak abban az esetben maradt volna fenn, ha öt évig megtartjuk a naperőművet. Mivel időközben eladtuk, visszafizettük a kedvezményt. Ezért lett végül az adózott eredmény negatív, de a nettó cash-flow-nk 16 milliárd forintra emelkedett, eredménytartalékunk pedig 53 milliárd forintra növekedett.

2019-re jelentős fejlesztéseket irányoztak elő. Ezek hogyan haladnak?

Idén 40 megawatt új naperőmű kapacitás átadását terveztük, ebből 20 már megvalósult, miután új fotovoltaikus erőművűnk február közepén próbaüzembe állt Bükkábrányban. A másik 20 megawattos egység előkészítése is folyamatban van, ezt az év végéig tervezzük üzembe állítani. A napenergia területén tovább is kívánunk majd menni, de csak a jelenlegi projektek kifutása után.

A hulladékból származó tüzelőanyagot hasznosító RDF-kazánt 30 megawatt teljesítményűre tervezzük, és elsősorban hőtermelési céllal építjük meg, ezzel is a szenes termelés utáni időszakra készülve. Mert a szénkorszaknak - ha csak az Európai Unió szabályozási politikáján múlik - kétségkívül vége lesz a jövő évtized végén. Az RDF-blokk a terveink szerint biomasszával is üzemeltethető lesz. A célunk az, hogy a környék összes itteni fogyasztóját el tudjuk majd látni gőzzel, stabil hőellátást biztosítva a következő évtizedekben.

A tervek április végéig elkészülnek, és reményeink szerint állami támogatást is kaphatunk majd hozzá. A kazán alapvetően a kelet-magyarországi RDF-et szívná fel; a blokk a terv szerint 2021 végére készül el mintegy 35 milliárd forintos beruházás keretében. A blokk mintegy 400 ezer tonna RDF-hulladékot vagy biomasszát tud majd éves szinten elégetni, míg jelenleg évente 100-200 ezer tonna hulladékot és 400 ezer tonna biomasszát tüzelünk el. Ezen túl tervezünk egy nagyobb, 500 megawattos gáztüzelésű blokkot is, alapvetően szabályozási célokra; ehhez rendelkezünk a megfelelő gázforrással, illetve kapacitáslekötéssel. Mindemellett 2019-re kisebb projektjeink is be vannak tervezve, mint a gázturbinák, az erőmű és a bánya gépegységeinek felújítása is.

A Mátrai Erőmű hosszú távú, 2030-as stratégiájának fókuszában a dekarbonizáció áll, összhangban a szektort világszerte uraló trenddel, az országok gyakorlatilag egymásra licitálnak, hogy ki mikor fogja bezárni a szénerőműveit. Az önök terveiben meddig szerepel a lignit?

A lignites kapacitásból 2029-ig 600 megawattot kívánunk üzemben tartani, 200 megawattot ez év végén és jövőre le fogunk állítani, mivel az EU előírásai szerint ez a két kisebb blokk nem működhet tovább. Lignitet 2029-ig kívánunk használni, a blokkokat - amennyiben a jelenlegi direktívák maradnak - 2028-2029-ben lépcsőzetesen fogjuk kifuttatni.

Terveik egyik legizgalmasabb része az energiatárolással kapcsolatos. Milyen megfontolások motiválják ebbe az irányba a Mátrai Erőművet?

A tárolás a jövő piaca, rendkívül nagy kihívás, ugyanakkor nagy üzleti lehetőséget is kínál, ennek megfelelően összetetten gondolkodunk és dolgozunk is a témán. Míg az erőmű javarészét hagyjuk működni, a következő években fel kell építeni egy másik szegmenst is. Azt is látni kell, hogy az elektromobilizáció és a digitalizáció teljesen megváltoztatja a világot. Hogy pontosan merrefele tart a villamosenergia-piac, ma még senki sem tudja igazán. Az azonban látszik, hogy a hagyományos értéklánc felborult azáltal, hogy a fogyasztó termelőként is megjelent. A hagyományos rendszerben a nagyerőművek termeltek, alapvetően a nagyfeszültségű hálózatra, a kisebb, megújulós termelő egységek azonban erre nem alkalmasak. Ezért a hálózatok között, a szokásrendben, a profilban is megfigyelhető az imént említett felborulás, csökken a rendszer inerciája, ezért nehezebb a szabályozása.

A jövő termelési szegmense a kormány tervei szerint körülbelül 4 ezer megawatt zsinóráramot termelő nukleáris kapacitás mellett 3-4 ezer megawatt naperőmű-kapacitásból állna össze. Elsősorban a lakosság fogyasztása azonban egészen máshogyan alakul napon belül, mint ahogyan a termelés. A leginkább napsütéses órákban a kötelező átvételi rendszerbe rengeteg napenergiát zúdítanak be, este viszont hiány van, amikor a fogyasztói igény ismét megugrik. Ennek megfelelően az árakban meglehetősen volatilisen alakulnak: a napon belüli ár 11 órától visszaesik 15 óráig, majd innen ismét emelkedni kezd. A fogyasztói profilban további alapvető változást okoz majd az elektromos autók elterjedése, várhatóan egy újabb reggeli igénycsúcsot kiváltva 7-8 óra körül, amikor pedig még feltétlen süt hét ágra a nap. Valószínűleg este, munkából hazafelé menet is lesz egy fogyasztási csúcs, ezért mi is tervezzük, hogy a nagy üzletláncok parkolóiba elektromos töltőket telepítünk, arra számítva, hogy bevásárlás közben sokan "tankolni" fognak.

Milyen technológiákban és méretekben gondolkodnak?

Terveink szerint telepítünk egy 20-50 megawattos tárolót, ezt azonban saját igényünkre hozzuk létre azzal a céllal, hogy ezáltal követni tudjuk a Mavir menetrendjét. Jelenleg ugyanis nem tudunk olyan gyorsan reagálni, mint amilyen sebességgel változnak az igények. A Mavir 15 percenként ad új menetrendet, egy szenes blokkot pedig maximum 2 megawatt/perc sebességel lehet fel- és leszabályozni, vagyis legfeljebb 30 megawattal tudok módosítani negyedóra alatt. Míg a felszabályozás esetében ez azt jelenti, hogy ha nem tudom elérni a kívánt termelési szintet, a rendszerirányító nem fizet. "Lefelé" még nagyobb gond van, ugyanis ha több áramot adok ebben az időszakban, még a kiegyenlítő energiát is fizetnem kell. A Mátrai Erőmű szabályozásból származó veszteségei éves szinten körülbelül félmilliárd forintra rúgnak. Ebből következően a tároló megépítését célzó tervezett 2,6 milliárdos projekt 4-5 év alatt megtérülhet.

Az akkumulátoros vagy szilárd tároló legnagyobb problémáját az akkumulátorok elöregedése jelenti, magát az akkumulátort 3-4 évente ki kell cserélni, márpedig a tároló bekerülési költségének a 80 százalékát az akkumulátor teszi ki. Még a legjobb akkumulátoros tároló élettartama sem haladja meg a 20 évet. Egyedül a Tesla köt 20 éves szerződést és garantálja a vevőnek, hogy 20 évig ugyanannyi lesz a kapacitás.

Erre is tekintettel foglalkozunk egy úgynevezett hőtárolós energiatárolási megoldással is, ami eredetileg skót találmány, de magyarok dolgoznak rajta. A kvarcot tartalmazó eszköz lényege leegyszerűsítve, hogy egy hideg és egy meleg tárolót foglal magába; a hideg tárolóban mínusz 160 Celsius-fokos közeget tárol, a melegben pedig körülbelül 350-400 fokos közeget. Amikor betárolja az energiát, a hideg tárolóból a melegbe szivattyúzzák át az energiát, amikor pedig kitárolnak, értelemszerűen a meleg tárolóból adják ki. Bár hatásfoka az akkumulátoros és szivattyús-tározós megoldás 95 százalékával szemben mindössze 75 százalék, nagy előnye, hogy 24 órás tárolásra is alkalmas, míg az akkumulátor esetében kihívás a 6 órán túli tárolás. Az akkumulátoros tárolóval szemben további nagy előnye, hogy élettartama körülbelül 50 év.

A szivattyús-tározós erőmű esetében a tárolás időtartamát szinte csak a párolgás korlátozza, alap méretezési élettartama pedig 80 év. 600 megawattra terveztük, azonban ki fogjuk dolgozni a kisebb, 30-50 megawattos egységek koncepcióját is, amelyek megvalósítása, engedélyeztetése esetleg könnyebb lehet.

Problémát jelent, hogy Európában jelenleg nincs átgondolt piacfejlesztés, és már most több tízezer megawatt energiatároló kapacitás hiányzik. Ezt ma a szénerőművek látják el, a megújuló energiák miatti energiatárolás ma gyakorlatilag fosszilis energiában történik: amikor kisüt a nap, a naperőművek termelése pedig felfut, a szénerőműveket visszaszabályozzák, ad absurdum még fizetnek is a leszabályozásért. Európa nem gondol arra, hogy a szénerőműveket sokkal gyorsabb ütemben fogják megszüntetni, mint amilyen ütemben megépítik az energiatárolókat, ez pedig a piac kiszámíthatatlanná válását eredményezheti.

Nagy dobásra készül a Mátrai Erőmű - Teljes átalakulást terveznek


Amennyiben minden úgy alakul, ahogy tervezik, hogyan alakulhat 2030-ban a Mátrai Erőmű termelési mixe és piaci helyzete?

2030-ban a Mátrai Erőműnek egy 1600 megawattos erőműnek kell lennie. Ebből 500 megawatt a gáz, 100 megawatt a biomassza, 31 megawatt az RDF lesz, megépül 600 megawatt tárolói kapacitás, és 400 megawatt napenergiában is gondolkodunk - ez utóbbit meghatározza, hogy ennyi helyezhető el a bányameddőhányókon - Bükkábrányban és Visontán: 200-200 megawatt. Az energiatároló kapacitás pontos megoszlása ma még nem eldöntött. Az biztos, hogy lesz benne szilárd- és hőtárolós megoldás is, de a terület ma olyan sebességgel fejlődik, hogy még újabb ötletek is felmerülhetnek a következő időszakban.

A Mátrai Erőmű életképes lesz 2030 után is, ha megfelelő üzleti hátteret teszünk mögé, és megfelelő garanciákkal bebiztosítjuk a szén-dioxid-kvótákat. A jövőben megtermelendő energiához forward ügylettel fogjuk biztosítani a szén-dioxid kvótákat, a piacot lemodellezve pedig már látszik az is, hogy az árak inkább nőnek majd, minden szcenárió esetén. Ezért is kívánunk az MVM-mel határozott idejű szerződést kötni, ami alapján fix mennyiségeket értékesíthetek, a piaci árhoz kötött áron.

A villamosenergia-piac ma egy 1400 milliárd forintos üzlet Magyarországon, nekünk az a célunk, hogy ebből 15 százalékot, körülbelül 100-120 milliárdos árbevételt termeljünk. A kihívások ellenére ez egy nagyon stabil piac, a villany nagyon fontos dolog lett, sokkal fontosabb, mint akár 20 éve is volt.