Az iparfejlesztés szükségszerűen területeket von el a természettől, különösen igaz ez a tény a külfejtéses bányászatra, melyet csak oda lehet telepíteni, ahol gazdaságilag kitermelhető ásványkincs van. A Magyarországon élő rendelkezések szerint a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott fokozatosan helyreállítani, rekultiválni és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, a természeti környezetbe illően kialakítani.

 

A bányaművelés előrehaladtával azonnal megkezdődik a technikai rekultiváció, majd ezt követi a biológiai rekultiváció, melynek során a bányaművelésre igénybe vett terület talajbiológiai, talajkémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai fokozatosan javulnak, így alkalmassá válik mezőgazdasági, erdészeti célú hasznosításra.

 A Nyugati-bánya  

A bányaművelés 1990. évben fejeződött be a Nyugati-bányában. Az újrahasznosítás tervezése érdekében vizsgálatok és tanulmányok készültek, ugyanis ilyen nagyságrendű külszíni bányászattal kapcsolatos rekultivációs feladat megoldására Magyarországon még nem volt példa.

Még a Nyugati-bánya művelésével egyidejűleg megkezdődött a belső hányó területeinek mezőgazdasági újrahasznosítása. Az abasári és visontai szövetkezetek vírusmentes szőlőszaporítótelepet létesítettek. Jelenleg a Nyugati-bánya hányóterületén található Magyarország legnagyobb bor és csemegeszőlő fajtaválasztéka több mint 150 fajtával (1.ábra).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. ábra: Szőlőterületek a Nyugati-bánya hányóterületén

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. ábra: A tájba illesztett végtó

   

A biológiai rekultiváció tervezésekor a felületvédelmen túl az újrahasznosítás céljait is figyelembe kellett venni. Ennek alapján a biológiai rekultivációt úgy terveztük, hogy nyújtson védelmet az erózió, defláció ellen, tájba, környezetbe illő legyen.

Ily módon a környezethez kapcsolódó, mezőgazdasági művelésre alkalmas terület és ember által kevésbé zavart, közepén vízfelülettel rendelkező (2.ábra), nyugodt természeti környezet alakult ki, mely elsősorban a kis- és nagyvadak, víziszárnyasok és víziállatok részére biztosít életteret.

A tagolt belsőhányó területén fűmagszórást és szórvány fatelepítést végeztünk, ami teljes sikerrel járt, amit a megtelepedett vadállomány teljes mértékben igazol. A véggödör nagyobb részét fásítottuk, szépen díszlik a nyír, a hazai nyár, az ezüstfa és az akác, valamint tó környékén lévő nedvesebb részeken jól érzi magát a fűz. A változatos, természetközeli erdő kialakításának érdekében juharral, kőrissel, tölggyel, erdei és vörös fenyővel, hárssal és homoktövissel elegyítettük az állományt.

A rovarok, bogarak megjelenése után elszaporodtak az apró rágcsálók és madarak. A tudatosan meghagyott homokfal jó fészkelőhelyet biztosít a dekoratív gyurgyalagnak (3.ábra). Ragadozómadarak megjelenését és megmaradását mesterséges fészkelő helyek és ülőfák építésével segítettük. Ezzel egyidejűleg 10 db mesterséges gólyafészek is elhelyezésre került.

A növényzet dúsulásával ideális élőhelyet találtak maguknak az apró (fácán, nyúl, róka) és nagyvadak is (őz, szarvas, vaddisznó).

Ezzel egyidejűleg látványosan fejlődött a vízi, tó környéki élővilág is. A vízi és vízkörnyéki növények (sás, nád, gyékény, fűz) megfelelő búvó-, lakó- illetve fészkelőhelyet biztosítanak a víziszárnyasoknak.

            A halak megjelenése spontán módon, valószínűleg a tóparti nádasban költő vadkacsák segítségével történt. Nagyszámú vízkörnyéki rovarvilág alakult ki. A vállalat béka és gőtetelepítést (4.ábra) is végzett a tóban.

 

 

3. ábra: Gyurgyalag 

 

  

 

4. ábra: Tarajos gőte

  

Az élővilág spontán és mesterséges kialakulása, valamint a tápláléklánc kiépülése megtörtént, folyamatosan bővül a fajok száma és a fajon belüli egyedszám is.

 

A környező településeken megjelent az igény a terület parkerdő jellegéből adódóan az üdülési, pihenési célú hasznosításra. A Mátrai Erőmű Zrt. az igényeknek megfelelően a végtó környezetében alakított ki pihenésre, szabadidős tevékenységre alkalmas területet. Információs táblák, tanösvény, kilátópont, padok, tűzrakóhelyek, esőbeálló és panorámaút került kialakításra (5.-8. ábra).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. ábra: A visontai kilátó

   

 

6. ábra: Tó melletti pihenőhely  

 

Ezen a területen a vállalat szervezetten fogad látogatócsoportokat és szakemberek tartanak helyszíni előadásokat az elvégzett munkáról, tapasztalatokról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. ábra: Kirándulócsoport

 

 

 

8. ábra: Tanösvény 

 

A Nyugati-bánya tájrendezésével a Mátrai Erőmű Zrt. bebizonyította, hogy a bányászat nem csak rombolja a tájat,  hanem építi is, sőt ez esetben az eredetinél magasabb ökológiai értékű tájat hozott létre.  

A rekultiváció során törekszünk az eredetinél változatosabb művelési ágú területek kialakítására, elsősorban az erdővel borított felszín jelentős arányú növekedésére lehet számítani. A jövőben telepített erdők fafaj összetételét az őshonos fafajok javára kívánjuk billenteni a természetes hatás elérése érdekében.

            A rendezett területekből a mezőgazdasági célú hasznosítás érdekében visszaadásra került 905 hektár nagyrészt szántó és erdő művelési ágú terület, valamint a Mátrai Borvidék kultúrájához kapcsoltan a sík felületeken ismét megjelent a szőlőművelés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 9. ábra: Napraforgó díszlik a Keleti-II bánya meddőhányóján

 

Tájrendezési tevékenységünkkel megfelelünk az előírt kötelezettségeknek és a lakossági elvárásoknak. Eddigi tevékenységünk pozitív példát mutat, és a jövőben is arra törekszünk, hogy a rólunk kialakult pozitív képet tovább erősítsük.

 A Mátra Erőmű Zrt. a bányászattal érintett tájat rehabilitálja, miközben arra törekszik, hogy az épített környezet szépségében és hasznosságában túlhaladja az eredetit.