Vízvédelem

A felszíni- és felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének védelme céljából a bányászat által kiemelt vizek minőségvédelmét és hasznosítását, az erőmű zagytereinek monitoring-rendszerének folyamatos ellenőrzését, új zagytér maximális műszaki védelmének biztosítását, a hulladékvizek előírásszerű tisztítását tekinti a Mátrai Erőmű ZRt. kiemelt feladatának. A társaság a vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi munkákat a vonatkozó irányelvek és jogszabályok alapján kell, hogy végezze, figyelembe véve a berendezések és létesítmények vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyeiben foglalt előírásokat, továbbá a környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulások vízjogi előírásait.

 

Rendkívüli vízszennyezés esetén a szükséges beavatkozásokat a 2015. évben a telephelyenként (Erőmű, Visonta Bányák, Bükkábrány Bánya) aktualizált és a hatóságok által jóváhagyott vízminőségi kárelhárítási tervekben foglaltak betartásával kell végezni, mely terveket időszakosan jogszabály szerint felülvizsgál a társaság.


3.1 Vízgazdálkodás 

Az erőmű és a bányák ivóvízellátása az erre a célra kijelölt bányavíztelenítő, ill. mélyfúrású kutak szabályszerű kialakítása, a vizek gyűjtése, kezelése és elosztása révén történik. A bányavizek ivóvízellátásra történő hasznosítása a bányászattal járó kényszerű víztelenítés vízkészlet-hasznosítás célú megoldását is jelenti. A kiemelt bányavizek ivóvízellátásra történő minél nagyobb arányú felhasználása a társaság egyik kiemelt vízgazdálkodási feladata.

Az ivóvízellátás biztosítása során be kell tartani a vonatkozó kezelési utasításokat.

Az erőmű ipari vízellátásának bázisa a Markazi tó, amelynek engedélyezett maximális üzemi vízszinthez tartozó tározó kapacitása 7,3 Mm3, árvízi túlduzzasztási vízszintje 169,02 mBf, az ehhez tartozó térfogat 8,64 Mm3. A tározótó vízzel való feltöltését a tápcsatorna természetes vízhozamán kívül a bányavizekre telepített Keleti- és Déli vízműrendszer biztosítja.

Az erőmű éves nyersvíz felhasználása: 9 - 10,5 Mm3.

Az erőmű vízhasználatainak biztosítása zömében recirkulációs vízellátási móddal történik, ill. jelentős mértékű a soros vízellátási mód is. Ebből következik, hogy az erőmű frissvíz kihasználási tényezője (n)

n  =  65 - 85

 

amely vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból is fontos eredmény.

A felszínre emelt rétegvizek és a rendelkezésre álló felszíni és felszín alatti vízkészletek használatánál a jövőben is a takarékosságra, a kisebb vízigényű technológiák alkalmazására, a vizek újrahasznosítására és a vizek minőségének megőrzésére törekedik a társaság.

 

 

3.2 Felszíni vizek minőségének védelme 

A védendő felszíni vizek:

-         Markazi víztározó,

-         a felszíni vízfolyások (Őzse-, Tarnóca, Nyiget-, Bene-patakok, ill. Geszti-, Csincse- és Sályi-patakok, Cseh-árok), valamint

-         a Nyugati bánya végtója.

 

a.)        Markazi tó vízminőség védelme (melyet környezetvédelmi engedély is előír a társaság számára):

-         az előtározóból a nád évente letermelésre kerül,

-         szükség szerinti gyakorisággal a kiülepedett iszap kotrása elvégzésre kerül mely során mintavételezés és kiértékelés is történik és erről a környezetvédelmi hatóság is tájékoztatásra kerül,

A tó vízminőség védelmére a Központi Környezetvédelmi Alap támogatásával ülepítő, tisztítő előtó került létesítésre, amellyel a tározó eutrofizációs folyamata megállításra került, így a tó ökológiai és biológiai egyensúlya fenntartható. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a tározó stabil vízszintjének tartása érdekében megvalósításra került a bányaművelés során kitermelt vizek hasznosítása, így éves szinten – időjárástól függően – 3-7 millió m3 bányavíz felhasználás realizálódott, ezzel biztosítható a tó ökológiai egyensúlya és az erőmű folyamatos és biztonságos ipari-víz ellátása. Az egyéb vízminőség védelmi teendők külön Üzemeltetési Szabályzatban rögzítésre kerültek.

b.)        Felszíni vízfolyások védelme:

A felszíni vízfolyásokba szennyezett és tisztítatlan hulladékvíz nem kerül. A környezetvédelmi-vízjogi engedélyekben, illetve a hatályos jogszabályokban megszabott határértékek figyelembe-vételével történik minden vízbevezetés. A bevezetések előtt és után monitoring végzéseket végez a társaság, melyek eredményeiről az éves adatszolgáltatás keretein belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.

Az ipari és kommunális hulladékvizek a tisztítást követően a felszíni vízfolyásokba kerülnek bevezetésre. A patakok vízminősége az előírások teljesítése érdekében a kutakból kiemelt vizek és a patakokba vezetés előtt és azt követően szintén előírt gyakorisággal vizsgálva vannak.

c.)        A Nyugati bánya zárógödör végtója

A tó vízminőségének nyomon követése céljából negyedévenként vízbiológiára kiterjedő vizsgálatokat végztet a társaság, melynek eredményeiről a környezetvédelmi hatóságot folyamatosan tájékoztatja.

 

3.3 Felszín alatti vizek minőségének védelme 

A külszíni fejtés gépei az olajelfolyás lehetősége miatt, az erőműi salak-pernyét befogadó zagyterek pedig a kioldódó sótartalom miatt veszélyeztetik a rétegvizek minőségét, ezért ezeket a tevékenységeket kiemelt figyelemmel és körültekintéssel végzi a társaság.

A transzformátor állomások olajfogó berendezéssel vannak ellátva és külön vízjogi engedéllyel és a kezelési utasítással rendelkeznek, és ezek szerint történik az üzemeltetésük, karbantartásuk, valamint a tisztított víz minősége is ellenőrizésre kerül.

Minden olyan tevékenységet, mely veszélyezteti a felszín alatti vizek minőségét, a társaság monitoringozással és rendszeres mérésekkel ellenőriz hatósági engedélyek alapján. A mért értékek éves szinten a környezetvédelmi hatóság részére lejelentésre kerülnek.

 

3.4 Szennyvizek kezelésének rendje 

Az erőműben és a bányák területén külön-külön csatornarendszer gyűjti a kommunális szennyvizeket és a csapadékvizeket. A tartályban gyűjtött szennyvizeket szippantó kocsival a szükséges rendszerességgel elszállításra kerül az erőmű szennyvíztisztító üzemébe.

 

a.) Csapadékcsatorna-rendszer és ipari szennyvíztisztító

Az erőműi csapadékvizeket összegyűjtő csatornarendszerbe folynak a technológiai hulladékvizek (tápvíz - kondenzvíz - hűtővíz elfolyások, leeresztések stb.) is,. A technológiai hulladékvizek olajjal és lebegőanyaggal (szénpor, pernye) szennyezettek. Tisztításuk ülepítővel és olajfogóval ellátott ipari szennyvíztisztító műben történik.

 

b.) Kommunális szennyvizek tisztítása

Az erőmű és a bányák területén keletkező kommunális szennyvizek tisztítása/kezelése biológiai tisztító telepeken történik Az erőmű és a visontai bánya kommunális szennyvizeit közös szennyvíztelep tisztítja. A bükkábrányi bánya saját szennyvíztisztító teleppel rendelkezik.