Nem több, jobb ipari park kell

VERSENYKÉPESSÉG
A jövőben szolgáltatásfejlesztésre pályázhatnak az ipari területek

Bioetanol gyár és búzafeldolgozó üzem is épül a visontai ipari parkban, Bükkábrányban pedig fotovoltaikus erőmű létesülhet.

Húszmilliárd forintos fejlesztés kezdődik a Mátrai Erőmű Ipari Parkjában. A budapesti székhelyű MTWHEAT Búzafeldolgozó Kft. egy búzakeményítő üzem létesítését tűzte ki célul.

 

A szerződést a közelmúltban írták alá a vállalkozások képviselői. A Műszertechnika-Holding Zrt.-hez tartozó üzemben évente 200 ezer tonna búzát dolgoznának föl, amelyből „A” keményítőt, vitalis glutént, szirupot és takarmányt készítenének. A cég két éven belül termelni fog.

Minderről az erőműben tartott, az ipari parki vezetők számára tartott fórumon adott tájékoztatást Giczey András, aki hozzátette, egy másik gazdasági társaság, egy bioetanol gyár is idén kezdi meg az építkezést Visontán.

 

A Mátrai Erőmű igazgatója elmondta, hogy közép- és hosszú távon a visontai ipari park bővítését tervezi az energetikai cég. Jelenleg ezen a területen 24 vállalkozás található, amelyek összesített éves árbevétele eléri a 24 milliárd forintot, a foglalkoztatottak száma pedig a nyolcszázat. Beszámolt arról is, hogy megkezdte próbaüzemét egy szennyvíziszap-feldolgozó is, ahol jövőre már komolyabb mennyiséget dolgoznak föl. A keletkezett terméket eltüzelik az erőműben, amellyel egy komoly országos problémát is megoldanak, hiszen az iszap energetikai jellegű feldolgozására hazánkban még nincs példa, azt deponálják, vagy a mezőgazdaságban hasznosítják.

 Giczey András szerint az ipari park sikere, bővülése köszönhető egyebek között annak az újfajta modellnek, amelyet megvalósítottak. Ugyanis ez nemcsak egy multi és több beszállító kapcsolatáról szól, hanem a cégek szimbiózisáról is.Az erőmű terméket ad el a cégeknek (hő- és villamos energiát, pernyét, gipszet), amelyektől termékeket (például biomasszát) és szolgáltatást vásárol. Ez a modell mindkét fél versenyképességét növeli.A

Mátrai Erőmű Ipari Park legfontosabb fejlesztési irányai a zöldgazdaság és az építőipar. Az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület, valamint az Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. által szervezett tájékoztatón Radics Ernő, a Nemzetgazdasági Minisztérium ipari és építésstratégiai főosztályának a referense az ipari parkok szabályozási környezetéről, valamint a 2014–2020. közötti fejlesztési időszakról tartott előadást. Elmondta, a következő európai uniós költségvetési ciklusban hazánkban a Gazdaságfejlesztési Operatív Programot (GOP) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Regionális Operatív Programot (ROP) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) váltja föl. Az ipari parkok tulajdonosi szerkezetén múlik, hogy honnan juthatnak pályázati forráshoz. A többségében állami, önkormányzati tulajdonú parkok a TOP-ból, a vállalkozói tulajdonban lévők pedig a GINOP-ból juthatnak pénzhez.  

Körülbelül 90–100 milliárd forint áll majd rendelkezésükre. 

Most még nem tudni, hogy melyik operatív programba mennyi pénz kerül ilyen célokra, zajlanak a bizottsági egyeztetések. Hogy a TOP-ból mennyi jut Észak-Magyarországra, egyelőre még nem tudni, de továbbra is cél, hogy a hátrányos helyzetű térségekbe több forrás áramoljon, s a támogatási intenzitás is emelkedjen, akár 50 százalékra.Változást jelent még, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a szaktárcákhoz kerül a pályázatok teljes folyamata a programozástól kezdve az ellenőrzésig. Az ipari parkos pályázatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli az elkövetkezőkben.Előadásában a referens kifejtette azt is, hogy az infrastrukturális fejlesztésekről a támogatások aránya, iránya inkább a minőségi szolgáltatások fejlesztése felé tolódnak. Magyarországon kétszáznál is több ipari park van, nem az a cél, hogy még több legyen, hanem az, hogy a meglévők minőségileg fejlődjenek. A jogszabályi környezet egyébként az idén megváltozott, a 2010-es kormányrendeletet 2013-ban a tudományos és technológiai ipari parkokra vonatkozó szabályokkal módosították. További változtatások egyelőre nincsenek tervben, de várják a parkok jelzéseit arról, hogy milyen módosításokra volna szükségük. 

Ásványvíz-palackozó is épülhetne Bükkábrányban 

A Mátrai Erőmű Bükkábrányi Ipari Park tavalyelőtt kapta meg a címet, s akkor meg is kezdődött a betelepítése. Nyolc céggel indultak, azóta eggyel kötöttek hosszú távú szerződést, s további 3–4 vállalkozás érdeklődik, pályázattól függ a letelepedésük. Birke Bánk, a bánya ipari parkkal foglalkozó munkatársa elmondta, hogy szénfeldolgozó, illetve megújuló energiával foglalkozó cégeik vannak, épül egy fotovoltaikus erőmű is. Kiaknázatlan kincs egyelőre a víz, amelynek ásványvízzé minősítése folyamatban van, s akár palackozó üzem is épülhetne rá. Birke Bánk kifejtette, a betelepülő cégeknek villamos energiát is biztosítanak. 

Pályázaton keresik 2013 legjobb ipari parkját

 Az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület, valamint az Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. az idei esztendőben is meghirdette az Ipari Parkok Versenyképességi Díjat, amelyre ebben az évben november 15-éig lehet pályázni. A tavaly első ízben kiírt díjat a Mátrai Erőmű visontai ipari parkja nyerte el.

Sződi Sándor, az IFKA Magyar Minőségfejlesztési Központ ügyvezetője kifejtette, hogy a pályázat nagyon hasznos, hiszen a cégértékelés folyamán felszínre kerülnek az erősségek és a fejlesztendő területek. Idén az ipari park versenyképességének vizsgálatakor a betelepült cégek versenyképességét is figyelembe veszik.