Utolsó esély

Utolsó esély a villamos energia termelési szerkezet megváltoztatására

 

2008. december 12-én az Európai Tanács a brüsszeli ülésén egy intézkedés-csomagot fogadott el a válságból való kilábalással összhangban a karbonszegény európai gazdaság megteremtése érdekében. Az Európa Tanács, majd december 17-én az Európai Parlament a klímapolitikai intézkedéseket az európai gazdaság fejlesztésének eszközévé tette.

 

A parlament által elfogadott klímapolitikai csomag összesen 8 dokumentumból (6 irányelv-tervezetből illetve 1-1 határozat és rendelet-tervezetből áll) és többek között módosítja az üvegházhatású gázok kibocsátására és kereskedelmére vonatkozó 2003/87/EK direktívát is. Az irányelv módosítása értelmében a szénszivárgásnak ki nem tett ágazatok 2013. január 1-től arra lesznek kötelezve, hogy a működésükhöz szükséges széndioxid-kibocsátási egységeket részben vagy teljesen aukción szerezzék be.

 

Hogyan hatnak az Európai Parlament által elfogadott irányelv-tervezetek (melyeket az Európai Tanács várhatóan a márciusi ülésén fog megerősíteni) a Mátrai Erőmű jövőbeni működésére illetve a fejlesztési stratégiájára. Erről kérdezzük Valaska Józsefet, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnökét.

 

Ahogyan a bevezetőben Ön megfogalmazta, az Európai Unió vezető testületei a klímapolitikát a válságból való kilábalás egyik fontos eszközének tekintik. Nagyon fontos megértenünk, hogy az Unió éghajlatvédelmi stratégiája mindamellett, hogy mérsékelni akarja az üvegházhatású gázok által is generált globális felmelegedést, egyúttal eszköze a válságból való kilábalásnak a tagállamok országaiban. Az intézkedés-csomaggal az Európai Tanács az erőműfejlesztési politikát a gazdaság fejlődésének motorjává tette a foglalkoztatás javítása, a technikai és technológiai fejlődés érdekében az egyes nemzetgazdaságok ellátás-biztonságának növelése érdekében.

 

A klímapolitika tehát nem cél, hanem eszköz. Magyarország akkor fogja tudni a gazdasági céljainak jól alárendelni a klímapolitikát, ha olyan megoldásokat választ, amelyekkel munkahelyeket teremt, javítja a foglalkoztatottságot, és ha ezen intézkedések rövid és hosszú távon is hozzájárulnak az ország polgárai jólétének a növekedéséhez. A klímapolitikában vállalt kötelezettségek teljesítése azonban óriási veszélyt is jelenthet, ha egy ország olyan megoldásokat választ, ahol a magyar hozzáadott érték kicsi, vagy éppen nulla, mert akkor a klímapolitikai célok elérése egy más ország polgárainak jólétéhez a magyar lakosság további terheinek növeléséhez illetve elszegényedéséhez fog vezetni.

 

Az Európai Tanács közleménye illetve az Európai Parlament által elfogadott irányelv-módosítás 10. cikkelye kifejezetten a kvázi rosszabb helyzetben lévő új tagállamok,mint Magyarország számára biztosít eltérő és többlet eszközt a villamosenergia-termelés korszerűsítése számára. A szabályozás értelmében azok az országok, amelyek 2006-ban a villamos energia több, mint 30%-át egyetlen fosszilis tüzelőanyagból állították elő (Magyarországon ez a gáz volt) (1. sz. ábra), illetve amely országokban 2006-ban az egy főre vetített folyó árakon számított GDP (Magyarországon 8936,2 euró/fő) nem haladja meg az EU 27 átlagának (23.683 euró/fő) 50%-át, azok jogosultak az erőművi infrastruktúrák modernizálása, az energia-összetétel és a beszerzési források diverzifikálása érdekében részben és átmenetileg továbbra is ingyenes CO2 allokációt biztosítani az erőműveiknek.

 

ábra1

 

A fentieken túlmenően 2013. és 2016. között az emissziós jogok aukciójából befolyó bevételt új CCS-kész erőművek beruházásának támogatására lehet fordítani. A támogatás a beruházási összeg 15%-áig terjedhet, feltéve, hogy a hatásfok eléri a vonatkozó irányelvben előírt értéket, amely lignitre vonatkozóan 41,8%.

 

A fentiek alapján azt lehet mondani, hogy az Unió a rendelkezései által kifejezetten támogatja az erőművi ipar fejlesztését, sőt azt a gazdaság motorjává teszi.

 

Értelemszerűen Ön arra utal, hogy az Önök által kitűzött fejlesztési célkitűzések az uniós célokkal összhangban vannak.

 

A Mátrának számos fejlesztési alternatívája van, melyeket az elmúlt években előkészítettünk és engedélyeztettünk. A Mátra a fejlesztési stratégiáját a magyar energia politikának és az ország érdekeinek fogja alárendelni.

 

Természetesen a Mátra fejlesztése szempontjából a legjobb megoldásnak egy új, magas hatásfokú lignitblokk létesítését tartjuk, melyen az MVM-mel közösen dolgozunk, ahol is a hatásfok már első lépésben eléri, illetve meghaladja a 42%-ot, ahol is ez a hatásfok a szénszárító beépítésével akár 3-5%-kal növelhető, és amely blokk úgy került kiírásra az Európai Unió hivatalos lapjában, hogy tartalmaznia kell mindazon csatlakozási elemeket és felületeket, amelyek biztosítják a széndioxid leválasztását és szükség szerint a besajtolását a Mátra környezetében 1100-1200 méter mélységben fekvő magas sótartalmú képződményekbe. Egy ilyen blokk létesítése a mi álláspontunk szerint kedvező az ország számára, mert az üzembe állásával egyidejűleg leállításra kerül két darab 100 MW-os, 26%-os hatásfokú blokk, és így az új blokk magas hatásfokából adódóan úgy jön létre 200 MW új teljesítmény, hogy többlet széndioxid-kibocsátás nem keletkezik. Egyidejűleg megteremtődik azonban a CO2 leválasztás lehetősége, a leválasztó a technikai fejlődés előrehaladásával, amikor az árak a tömeggyártás miatt már csökkennek, beépíthető. Mindemellett csökkenti Magyarország import függőségét (lásd 2. sz. ábra), de ugyanakkor javítja, vagy legalábbis megőrzi a lignit részarányát az energia mixben (3. sz. ábra). Jól látható az előzőekben bemutatott ábrán, hogy Magyarország, aki sokkal nagyobb lignit készletekkel rendelkezik, mint például Csehország, sokkal kisebb mértékben használja ki a saját tüzelőanyagát, és ez az ellátás-biztonsági kérdések mellett a foglalkoztatás szintjében és az emberek jólétében egyaránt visszatükröződik, ha párhuzamot vonunk.

 

2. sz. ábra

 

 

ábra2

 

 

ábra 3

 

 

Én úgy gondolom, hogy ma és a következő évtized elején Magyarországnak olyan erőművi fejlesztésre van szüksége, amely igazoltan olcsó villamos energiát állít elő, hazai értékteremtést jelent, itt létesülnek munkahelyek, javítja az ellátás-biztonságot, és amelynek az ára a későbbiekben nem függ a világgazdasági hatásoktól.

 

Ez azt jelenti, hogy Ön a ligniterőművet előnyben részesíti a gázbázisú fejlesztésekkel szemben?

 

Ahogy a fentiekben mondtam, a Mátra a fejlesztéspolitikáját az energiapolitikának rendeli alá. Ha Magyarország energiapolitikája a gázerőművet részesíti előnyben, akkor természetesen a Mátra is kész gázerőművet építeni. A Mátra már évekkel ezelőtt kidolgoztatta a terveit az egyik szenes blokkjának 400 MW-os GuD blokká történő átépítésére, kiépíttette a gázvezetéket, és lekötötte a gázhálózati kapacitásokat 2013. év végéig. Ezen időpontig a Mátrának megvan a lehetősége arra, hogy bármely időpontban elkezdje a projektet. Az adott helyzetben azonban ez sem politikailag, sem szakmailag nem tartanám helyesnek. A gázerőművi fejlesztéssel a Mátra legfeljebb átmenetileg teremtene új munkahelyet, de hosszabb távon a meglévő bányakapacitásai visszafejlesztésére és ezáltal munkatársai egy részének elbocsátására kényszerülne. Mindemellett a Mátra sokkal nehezebb helyzetbe kerülne a klímapolitikai célok elérése szempontjából, mert noha a gázblokk CO2-emissziója alacsonyabb, az ezen magas hőmérsékletű füstgázból a széndioxid-leválasztás a ligniterőművel szemben meglehetősen körülményes. A Mátra részéről jelenleg tehát nem preferált a gázbázisú bővítés még akkor sem, ha a beruházási költségek alacsonyabbak. A nekünk rendelkezésünkre álló adatok szerint a saját gázblokkunk drágábban termelne, mint a meglévő, vagy az új lignitblokk annak ellenére, hogy a GuD egység beruházási költségei közel 40%-kal alacsonyabbak lennének, mint egy zöldmezős GuD egységé.