Világgazdaság energia melléklet - 2013. április 26.

Nyilatkozik Valaska József elnök

Az európai energiaszektor strukturális átalakulása az évtized második felére Magyarországon is mélyreható változásokat okoz 

Az európai energia szektor strukturális átalakulása, az energiapiacok integrációja, a kormányzati beavatkozások a végfelhasználói árakba alapvető hatással lesznek a villamos energia szektorra Magyarországon is.

Már az elmúlt év végén – amikor az európai tőzsdéken, köztük a magyar tőzsdén is megjelentek a rendkívül alacsony, ad abszurdum negatív áramárak – felismerhetővé vált, hogy a piaci szerkezetben olyan mélyreható változások következtek be, amelyek a piac fejlődését az elkövetkezendő években alapvetően befolyásolják. Noha a közösségi és tagállami szabályozások még mindig a liberalizáció irányába tolják a piacot, és a liberalizált piac átláthatóságát próbálják erősíteni (REMIT) a villamos energia piacokon valami teljesen más kezd kibontakozni.  

Ennek a hátterében egyrészről a 2008. december 12-én aláírt Európai Tanácsi végső kompromisszum – 20% CO2 kibocsátás csökkentés, a megújulók 20%-ra növelése, és az energiahatékonyság 20%-kal történő javítása -, másrészről a fukushimai balesetet követően a németországi atomerőművek leállítására vonatkozó német kormányzati döntés állnak. Az atomerőművek tervezett bezárása hatására Németországban energiafordulat következett be a termelői szegmensben. Közgazdasági szükségszerűség volt a kis növekmény költségű atomerőművek helyett egy hasonlóan viselkedő energiaforrás szerkezetet létrehozni, és a beruházók a szél és a photovoltaik alapú termelésbe ruháznak be. A megújuló energiák egyébként is preferált részarányának növekedése felgyorsult. A zöldprémium bevezetése növelte a lakossági áramárakat Németországban, aminek hatására – az energiahatékonyság növelésének támogatásával együtt – a decentralizált energiatermelés a lakosság körében, a mikro CHP rendszerek folyamatos elterjedésén keresztül egyre inkább teret nyert.  

Jelentős változások következtek be a gázpiacokon is. A fenti folyamatok Nyugat-Európában – míg az elszegényedés Kelet - Közép – Európában – a gázfelhasználás csökkenéséhez vezetett. Az új támogatott villamos energiaforrásokkal szemben a gázalapú áramtermelés tejesen versenyképtelenné vált, és 2012-ben a gázerőművek Európában lényegében álltak. A gázra alapozott családi energia ellátást a magasabb jövedelmű Nyugat európai országokban a napenergiára alapozott mikro CHP rendszerek, Kelet-és Közép-Európában pedig a hagyományos tüzelőanyagok a fa és a szénféleségek kezdik egyre inkább kiváltani. A gázfelhasználás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az LNG terminálok létesítése egyre inkább oda vezet, hogy a korábbi olajalapú árazást felváltja a cseppfolyós gázalapú árazás. Noha a palagáz kitermelésének lehetőségei Európában valószínűleg sokkal korlátozottabbak, mint az USA-ban, a lehetőségükkel és az elkövetkezendő évtizedekben történő kiaknázásukkal szintén nyomást gyakorolnak a gázpiacra. 

Összefoglalva azt állíthatjuk, hogy az évtized közepétől az alacsony növekmény költségű energiák (az atom, víz, photovoltaik és a szél) fogják uralni és egyben vezérelni a piacot. Ez azt jelenti, hogy a piacon a jelenlegi árazási rendszert figyelembe véve rendkívül alacsony energiaárak is kialakulhatnak. Tekintettel arra, hogy a fenti energiaforrások az atom kivételével időjárás függőek, megnő a tárolás és a tartalékképzés szerepe, növekednek a kiegyenlítő energiaárak és a hagyományos energiaforrások, mint a szén és a gáz a lekötött kapacitásokkal fogják biztosítani a létrejövő új rendszer stabilitását.  

A piac egy új egyensúlyi pontra fog beállni. Ennek kényszerűségét és szükségességét Pálinkás professzor a 2012-ben tartott előadásában nagyon egyértelműen megvilágította, amikor azt mondta „Véges rendszerekben végtelen fejlődés nem következhet be.” A működő rendszereknek egy új egyensúlyi pontot kell találniuk és ott stabilizálódniuk. És ez igaz. Idealizmus lenne azt képzelni, hogy a GDP mindig növekszik, a villamos energia felhasználás növekszik, és az árak is folyamatosan nőnek.  

A jelenlegi tiszta energia díj struktúrájú árazást tehát az évtized második felétől fel fogja váltani a kapacitás alapú árazás, ami jelentős hatással lesz a kereskedelem szerkezetére is.  

Mindamellett kifejezetten utalnunk kell arra, hogy a liberalizált piac a valóságban – az EU elképzeléseivel szemben – a szabályozott piac felé halad. Gondoljunk csak arra, hogyha Magyarországon megtörténik a paksi blokkok élettartam hosszabbítása és ad abszurdom Paks bővítése, akkor az állami kézben lévő és állami árszabályozott energia részaránya elérheti a 60%-ot is. A megújuló vállalásaink teljesítése érdekében a villamos energia termelői szegmensben a megújuló részarány meg fogja haladni a 20%-ot ami vagy kötelező átvételi rendszerben működik majd, vagy ideális esetben piacosított formában zöldprémium támogatással. Ehhez jön a decentralizált áramtermelői szegmens, amely az évtized második felére az összes áramfelhasználás 5%-át is kiteheti, vagyis a piac kb. 85%-a valamilyen módon szabályozott lesz. Ebben a szituációban a liberalizált kereskedelmi szegmens a jelenleginek a töredékére csökken.  

Magyarországon a rezsicsökkentési intézkedések hatására a lakossági energiahatékonysági intézkedések és ezen belül a mikro CHP-k elterjedése 2-5 évvel késik Nyugat-Európához képest – és ez nehézségeket fog okozni Magyarországnak az energiahatékonysági vállalások teljesítésnél – azonban a nagyfogyasztói szegmensben, illetve a kis-közepes vállalkozások esetén a decentralizált energiatermelés növekszik. Ennek hátterében az áll, hogy a lakossági árcsökkenés részben ár vagy költség növekményként jelenik meg a vállalkozásoknál.  Annak érdekében, hogy ezeket a hatásokat mérsékeljék, egyre inkább a saját energiaellátásra rendezkednek be, főleg akkor, ha a különböző környezeti energia és operatív programok, a rendelkezésre álló Európai Uniós források felhasználásán keresztül ehhez még forrást is biztosítanak.  A strukturális átalakulás ki fog hatni a szerződéses rendszerekre és a jelenlegi intézményi rendszerekre is. Az intézményi rendszerekben alapvetően a fejlesztések kerülnek a fókuszba a szerződéses rendszereknél pedig egyik oldalról az energiaforrások sajátosságait, másrészről a fogyasztói igények megváltozását tükröző szerződéses struktúrák jönnek létre.